Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - III. közl. 560

572 PFICSEVI VISZONYA mintha a török kezéből szabadultak volna meg, — azért, hogy a várat gyújtsák fel. Megtanították őket rá, bogy mikor és hogyan gyújtsák fel, ezt mondván nekik : »mikor mi rendkívül nagy lármát csapunk és rohamot intézünk, akkor gyújtsátok meg a várat.« A várban azonban volt egy ember, a ki előbb török volt, de keresztyénné lőn ; ez ezt megtudta és elárulta a kapitányoknak. Okt. 2-án elfogták, kivallatták és borzasztó kínzással kivégezték őket. Az a keresztyénné lett török azt is elárulta, hogy a töröknek még egy terve van, az, hogy a khrisztian r) kapu alá gödröket ássanak, lőporral megtöltsék s még egyszer ezzel próbáljanak szerencsét, s ezt a munkát már csinálják is nagy fáradsággal. Midőn a mi seregünk e dolognak liirét hallotta, azon helyre medenczékbe vizet öntöttek és dobokat tettek, hogy ha a víz szine és a dob bőre rezeg, bizonyos, hogy azon a helyen aknát csinálnak. Ugyan e czélból a németek közül többen kirohantak, hogy saját szemeikkel lássák : van e akna, vagy nincs. Ekkor a törökök igen nagy tömegben muskétával és ágyúval lövöldözve rohantak.2) Ugyanazon czélból 8000 spanyolt válogatván ki,kiküldöttek, hogy a törököt a külvárosból és a sánczoktól űzzék el s nézzék meg : valóban ásnak-e aknát. A mint kijöttek, minden oldalról rátámadtak a törökökre. Azonban közűlök egy spanyol igen magas hangon ezt kiáltotta: »miért mentek így elszéledve, miért nem mentek egy helyen?« E hangtól a spanyolok mind megijedtek és visszafordultak a vár felé. A törökökből igen sok embert összetörtek; mivel pedig ők magok is nagyon megzavarodtak, sok spanyol esett el. Ez alkalommal főkapitányuk is elveszett.3) A törökök két helyen két akna csinálásához fogtak. Ekkor a spanyolok, zászlóikat véve, oda rohantak ; a törökök pedig az aknákba tüzet dobtak s két helyen ledöntötték a falat, az előbbi aknától csekély távolságban és ismét rohamot intéztek. De a német és spanyol kapitányok s velők együtt seregünk is visszatartani igyekezvén őket, annyira közeledtek egymáshoz, hogy kezet lehetett volna fogni. Most is igen heves harcz folyt, úgy hogy a német és török katonák összekeveredtek s a puskákat eldobván, karddal és késsel harczoltak s valóban elűzték a törököt a vár alól. A pasák és csausok a török sereget ismét rohamra hajtották és bátorítva támadásra kényszerítették. De a törökök visszafordultak ; nem birtak úgy harczolni mint előbb s azt kezdték mondogatni : ezután a török kardjától halunk meg.4) ') Isthvánfynál : ad Carinthiacam portám. ") Isthvánfy nem ezt mondja, Pecsevi tehát félreértette. s) T. i. Lupus Hagus. 4) Ez nincs Istvánfynál.