Századok – 1892

Értekezések - HUSZKA JÓZSEF: Ornamentikai adatok a magyarok ős-történetéhez. 537

A MAGYAROK ŐS-TÖRTÉNETÉHEZ. 541 nyoma. A jeruzsálemi templom leírásánál Ezekhiel próféta határozottan állítja, hogy a tornyos kapubejáratok két oldalán pálma volt a kőbe vésve. A görög-római' világban s vele Egyptomban nem találjuk meg a kapukon. Assir-Babylonia palotáinak reliefjein azonban az egyedüli fa a pálma. Ninive romjai között Kujundcsikban a Szennacheribb palotájának egy relief töredékén (K. előtt a VII. század) a csíki pálma szakasztott mását találtam fel. (Lásd C.) A ninivei ásatások teljes bizonyságra hozták azon elvitázhatlan tényt, hogy a szárnyas bikáktól őrzött kapuk két oldalán gyakori a pálma. Place ásatásai a pálmával együtt még az oroszországi kurganok csészetartó alakjaiból is hoztak napfényre kettőt a korszabadi palota (Hisir-Szargon) ajtaja előtt a pálma tövében állva. (Lásd D). A palota- és templomajtók két oldalán megjelenő pálma csak a zsidók és asszyrok tehát sémitáknál fordul elő eddigi műtörténeti ismereteinkben. A kijundcsiki (Rawlinson : I. 314. lap) relief és a csiki kapuk pálmájának tőrülmetszett azonossága (leszámítva a hozzá toldott virágdíszt) tehát kétezer éves gyakorlatot feltételez. Hamisításnak vagy a ninivei pálma későbbi utánzásának semmi