Századok – 1892

III. Tárcza - Repertorium. Mangold Lajostól. - 519

TÁRCZA. 523 orosz fővárosba, kik azonban világi kísérőjük, Pleyer Ottó iucselkedései következtében ezélt nem értek. Törökfalvi Pap Zsigmond, Kővár visszacsatolása 1848-ban. (Pesti Napló márcz. 15. estilap.) Jakab Elek, Emlék 1849-ből. (Magyar Hirlap márcz. 15-iki számában.) Tárgyalja Nagy-Szebennek Bem által márcz. 11-ikén történt bevételét. (Spinoza), Egy magyar főpap mint forradalmi költő. (Pesti Hirlap márcz. 16.) Közli Sujánszky Antal esztergomi kanonok és czímzetes vovadrai püspöknek néhány költeményét. Marcziányi G., Nemesített zsidó családok. (Egyetértés márczius 19.) Egy új, a bécBi rendőrség által elkobzott munka nyomán írt érdekes tárcza. Jókai Mór, A női honvédhadnagy. (Pesti Hirlap márczius 20 — 22.) Emlékezés a hősi Lebstück Máriáról, ki különösen Kápolnánál tüntette ki magát, utóbb a császáriak foglya lett, s Új-Pesten sanyarú viszonyok között május 30-án meghalt. Szamota István az Egyetértés márcz. 27-iki számában »Az első pánszláv apostol« cz. alatt Krizsanics György papról értekezik (született 1617. Horvátországban), ki Moszkvába rándult, később Szibériába került, 1683-ban pedig Szobieszky kíséretében Bécs alatt termett, mire nyomtalanul eltűnt. Mennyire lángolt a pánszláv eszméért, bizonyítják míivei. Marcziányi György a Budapesti Hirlap márczius 30-iki számában ily cz. tárczát közölt: »Az Eszterházyak külföldön.« Szól benne a Rákóczy felkelés elnyomása után Párisba menekült Dániel grófról, ki a franczia ágnak lett alapítója, míg testvére, Antal, Rákóczy Perenczet. Rodostóba kisérte. Fraucziaországban egyébiránt már Richelieu korábau is találunk egy Eszterházy-t, Istvánt, ki az 1635-ben felállított »Hussards Hongrois« ezredben mint maître de camp szerepelt. Alatta szolgált még egy-egy Bornemisza, Dunay, Kardhordó, Rohonczy mint chef d'escadron. Az ezred magyar egyenruhát viselt, a belépőknek pedig magyarul is le kellett az esküt tenni. Thaly Kálmán »a Bercsényi család monographiájá«-nak 3. (készülőfélben levő) kötetéből az Egyetértés márczius 31. és ápril 1. számában mutatványt közölt, melyben a Vendôme tábornok és II. Rákóczy Ferencz közötti összeköttetésről értekezik. Vendôme tábornok 1704-ben a bécsi udvar kegyéből kiesett és becsületében meggyalázott gróf Marsigli, továbbá Rákóczy követe, báró Vojnovics József közvetítésével a dalmáthorvát tengerparton felkelést szított, melyet azonban a bécsi udvar még jókor elnyomott. Vendôme tervbe vett kikötése ez okból abban maradt. A franczia hajóhad pedig Fiume előtt arra szorítkozott, liogy tüntessen. A franczia-magyar egyesülés megvalósításának Savoyai Jenő Turin alatt kivívott diadala vetett véget, ép úgy mint a bajor-magyar csatlakozás három évvel előbb a höchstädti diadal hatása alatt füstbe ment. — (Vesd pssze Danzer észrevételeit a P. Lloyd ápril. 8. számában.)