Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - II. közl. 476

A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 487 Mindezekben váltakozva fordulnak elő a török és magyar forrásokból vett adatok, melyek csak külsőleg fűződnek egymáshoz és így alkotnak egészet. 3. A mai történetíró színvonalán áll és a történetírás helyes módszerét követi Pecsevi, mikor — nem mondva bár, hogy ez eddig török, ez meg eddig magyar forrásból való — a két rendbéli forrásokat egészen összeolvasztja, úgy bogy a különböző eredetű adatok egymást áthatják s az egymáshoz illők és összeférők egységes egészszé forrva jelennek meg tollából mint az illető esemény hű tükre. Ilyen dolgozata : a) Buda ostroma 1530-ban, de még inkább : b) Szigetvár elfoglalása 1566-ban. Sőt e kettőn kívül lia nem csalódom s jól vettem észre, még több is van ilyen, de azokban már annyira összeforrtak az alkotó részek, hogy teljes biztossággal alig ismerhetők fel s ezért a többit mellőzzük. Pecsevi munkája, mint föntebb már mondottuk, 1520-tól 1640-ig terjed; magyar forrásokat azonban csak az 1521. évtől 1567-ig, illetőleg 1596-ig terjedő korszakra vonatkozólag használ, úgy azonban, hogy alkalmilag Magyarország régibb történetéből, sőt a búnok korából is vesz át néhány részt. Ezek után bemutatom bű fordításban Pecsevi munkájából azokat a helyeket, melyeket ő egyik vagy másik magyar történeti kútfőből vett át. 1. Belgrád kővárának elfoglalása. (1. köt. 70.) Az 1521-ben történt eseményt török források után beszélvén el, ezekből magáról az ostromlásról csak ennyit ír : »Tehát Musztafa a nagyvezír sánczába ment, a nagyvezír pedig a vár felső részén akna-ásáshoz fogott. Továbbá Ahmed pasa béglerbég a szigeten hányatván sánezot, teljes erővel kezdte lövetni a várat. Isten segélyével a győzelem feladás útján létre jött s az elköltözködni óhajtók szabadon bocsáttattak, az adózásra készek pedig részint a várban hagyattak, részint a padisah birodalmában telepíttettek le.« Ezután így folytatja : »Azonban a hitetlenek a magok történetében ezt írták: Két hitetlen volt közöttünk a frenk nemzetből, a kik a várból kiszöktek az iszlám népéhez s azok ajánlották az akna ásását és a szigetről való lövetést. Továbbá a várban nem volt több 700 embernél s az ostromoltatás bajánál nagyobb volt az éhezés baja és az élelmiszerek hiánya ; tehát kénytelenek voltak a várat megadni. Azonban (a törökök) adott szavukról megfeledkezve, mindnyáját elfogták. Ezzel mentegetőznek.«