Századok – 1892
Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - II. közl. 476
PECSEVI VISZONYA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 477 ben megfordult Görögországban is, a hol Modon és Koron várak meglátogatásáról emlékezik. (I. 172.) Midőn elbeszéli pártfogójának, Háfiz Ahmed nagyvezírnek 1631 február havában történt megöletését, ezt mondja magáról: » Három nap múlva én is letétettem a dunai defterdárságról s az anatóliai defterdárság, vagyis a divánban a középső defteri állás adatott nekem.« (II. 421.) Ugyanez év tavaszán, mikor Sztambulban a lázongó hadsereg Musztafa fő-defterdár, Haszán Khalifa janicsár-aga és Musza Cselebi fejét kivánta, Pecsevi küldetett ki, mint második defterdár, a Haszán Khalifa házában és kertjében található tárgyak leltározására és lefoglalására, mely dolgának elvégzése után Redseb pasa nagyvezírhez ment jelentést tenni. Ugyancsak ő bízatott meg Musztafa fő-defterdár vagyonának elkobzásával is. (II. 423—424.) ,Azon tíz-tizenkét év leforgása után, melyet Pecsevi részint Kis-Azsiában, részint Konstantinápolyban és a Balkán félszigeten töltött el, ismét visszakerült szülőföldére, Magyarországba, öreg korában, ősz szakállal és ősz hajjal. (II. 424.) Története I. köt. 261. lapján ugyanis azt mondja, hogy 1042-től 1045-ig Székes-Fejérvár helytartója volt; kezdődött pedig a hidsre 1042. éve 1632 julius 19-én, végződött az 1044. év 1635 junius 16-áií. Ez időből mondja el, hogy a fejérvári várban fogházat építtetett, mely alkalommal egy ládát találtak, a melynek vörös márványból készült tetejére egy asszonyi alak és valami írás volt vésve, de a melyet nem tudtak elolvasni. Mikor a ládát felnyitották, földet és egy koponyát találtak benne. (II. 261—262.) Tud Székes-Fejérvár jelentőségéről ; mert elmondja ez alkalommal, hogy ez volt a magyar királyok koronázási és temetkező helye s ezért nagy tiszteletben tartják a magyarok. Elmondja, hogy török nevében, Usztuni-Belgrád-b&n, az usztuni (usztolni) előrész horvát nyelven azt jelenti : »szék« (iszkemle), azaz »trón« (takht) ') Ezután néhány évre ismét eltávozott Pecsevi Magyarországból. Az 1045. évből2 ) irja, hogy boszniai, defterdár volt s mint ilyen parancsot kapott, hogy a bagdádi hadjáratra 5,000 darab, 25 okás ágyúgolyókat öntessen, a mit végrehajtván, hajón Konstantinápolyija szállította. (II. 445.) ') Pecsevi Nándor-Fejérvárt nem csak egyszerűen Belgrád-mik, lianem Asagi-Belgrád-nak is nevezi (I. 109.), a mi »alsó< Belgrádot jelent. Ez azt bizonyítja, hogy a törökök nyelvén, népetimológia útján, az usztuni, vagy usztolni-Belgrádból TJsztüni-Belgrád lett, a mi aztán »felső«-Fehérvárat« jelentene. Míg Gyula-Fejérvárat Erdei-Belgrádi (erdélyi Belgrád) nevezi Pecsevi. s) 1636 junius 4 — 1637 junius 17.
