Századok – 1892

Értekezések - DR. WERTNER MÓR:Kemény fia Lőrincz nádor és utódai. 41

KEMÉNY FIA LŐRINCZ NÁDOK ÉS UTÓDAI. 45 megvervén, ') Béla egy nagyobb sereget küldött ki, melynek élén Lőrinczünk, akkoron nádor és somogyi főispán2

) állt. István F'eketehalom (alias Feketehegy) nevű várba húzódott vissza ; környezetének főszemélyei voltak : fennebbi Mikod bán és testvére Imre; Drug fia Sándor(1268-banszabolcsmegyei főispán); Csák nb. Pósa és fivére Domonkos ; András fia Demeter ; Sándor (1268-ban Szörényi bán); G-ud fiai János és István; Imre comes fia Jakab ; a Boxa nembeliek, Miskócz nb. Ponyth stb. Az ostrom sokáig húzódott a nélkül, hogy István helyzetének javulását remélhette volna. Elszánta tehát magát arra, hogy András fia Demetert Bélához küldi; a büszke férfiú méltósága alattinak találta, hogy atyja tábornoka kegyelmét kérje. Lörincz fogságba ejtette a küldönczöt s megkínoztatta. István elleni elkeseredettsége oly nagy volt, hogy — István szavai szerint — még ennek élete után is leselkedett. Az ostromoltak most kirohanást tettek, mely Lőrinczre nézve végzetes kimenetű volt. Mikod és Imre a fentnevezettekkel együtt oroszlánokként harczolván, legyőzték az ellenséges sereget és Lőrinczet, a vezért, fogolyként hozták István elé. István ez esetben nem mutatkozott bosszúállónak ; életben hagyta foglyát.3

) 1268-ban és 1269-ben Lőrinczre még mindig mint nádorra és somogyi főispánra akadunk ; rövid ideig még kemluci főispán is volt,4

) jele annak, hogy Istvánnal immár teljesen kibékült. Bélának 1270 első felében bekövetkezett halála még nagyobb alkalmat nyújtott arra, hogy a volt ellenség az új király legbensőbb híve legyen. Béla halálakor Lörincz nádor, somogyi és kemluci főispán volt. Első gondját arra irányozta, hogy az új király számos ellenfelét, kik cseh Ottokárhoz menekültek, Istvánnak visszanyerje, a mi kiváló módon sikerült is neki ; s midőn aztán István, nemsokára koronáztatása után, csekély kísérettel, Lengyelországba útazott, elkísérte őt Lörincz, ki tanácsa és felbuzdító vigasztalása által a király csüggedt hangulatát nem kis mérvben emelte. Az új király régi ellenségében legbiztosabb támaszát felismervén, e szerint cselekedett is. Cseh Ottokárral Pozsonyban tartott összejövetele alkalmával, midőn nagyon óvatosnak kellett lennie, Lörincz István oldalát el nem hagyta és minden tekintetben ügyes államférfiúnak bizonyult ; és midőn a két uralkodó között nem sokára háborúra került a dolog, Lörincz újonnan ') Hazai okmánytár, VI. 241. 1. "-) Wenzel, III. 157. 1. ') Hazai okmánytár, V. 46. 1., VI. 153., 241. 1., — Wenzel, TV. 25. 1., VIIT. 173 . 197., 255., 292., 342. 1., XII. 7. 1. <) Wenzel VIII. 206.. 226., 233. 1., XI. 585. 1., XII. 41. 1.