Századok – 1892
III. Tárcza - Önálló czikkek - V. Programmértekezések II. 437
438 TÁRCZA. bevezetéséül elég jól színezett képet tár elénk a XVIII. század első felének közerkölcsiségéről, neveléséről, a melyeket Paludi javítani, fejleszteni kivánt. Ezért választotta az angol moralisták egypár müvét fordításra, a mely müvekről azt hitte, hogy legjobban illenek a magyar viszonyokhoz. Török Konstant sorba veszi e müvek főbb eszméit s a legjellemzőbbeket szó szerint idézi. Kár, hogy nem volt alkalma e fordításokat össszemérni az eredetiekkel, hogy kitüntette volna, mennyiben önálló, mennyiben fordító s mennyiben csak átdolgozó Faludi. A 64 lapra terjedő értekezésnek e rész épen felét foglalja el. A másik felében mint lyrikust, epicust és drámairót ügyekszik méltányolni, s jóllehet ez a rész kissé rendszertelen, el lehet mondani, hogy a szerző mindenütt önálló véleményeket ad, nem egyszer szembe száll a régi nézetekkel s elég ügyesen tudja saját felfogását indokolni. Jegyzetben hosszabb mutatványt közöl Faludi sajátos szólamaiból s kifejezéseiből, a melyek nagyrészt vagy már az előtt is éltek a köztudalomban, vagy Faludi müveiből jutottak át abba. Török Konstant dolgozata így is, a mint van, figyelemre méltó, s lia kissé rendszeresebb, jobban componált volna, megérdemelné az irodalomtörténettel foglalkozók s a közönség mélyebb érdeklődését is. — Az ÉRTESÍTŐ A KEGYES-TANÍTÓRENDNEK VÁCZI EŐGYMNASIUMÁRÓL ezímü tudósítványban Sárffy lgnácz »Népmeséink néhány jellemző vonása és morális igazságszolgáltatásáéról értekezik. A szerző mindjárt dolgozata elején kijelenti, hogy értekezése első sorban a tanuló ifjúságnak vau szánva, de egyszersmind néhány vonással hozzá kiván járulni irodalmunknak ez ága müveléséhez is. Mind a két czélját eléri, mert a felosztás is, a mese egész szellemének vagy hatásának vizsgálata is tiszta felfogásra s irói tehetségre mutatnak. Nem tartozik ide a mese tárgyainak behatóbb ismertetése, de annyit lehetetlen föl nem említenünk, hogy a szerző kétség kívül helyes abstractiókat vont el a népmesékből, azokat jól rendezte és szépen írta le. Dolgozata (47 lap) valóban becses adalék irodalmunknak ez ágához s mindenkép becsületére válik írójának. A DUNÁNTÚLI ÁG. HITV. EVANGEL, EGYHÁZKERÜLETI SOPRONI LYCEUM ÉRTEsíTŐJÉ-ben » A lyceumi Kis János-emléküunep«-re vonatkozó adatok vaunak összeállítva. A múlt iskolai év elején iiltc ugyanis a soproni főiskola a Kis János alapította magyar társaság száz éves fordulójának ünnepét, a melyen az Akadémiának és a Kisfaludy-társaságnak is megjelent egy-egy képviselője. El van mondva, hogyan festették meg az intézet számára Kis János arczképét, hogyan rendezték az ünnepélyt, s közölve van az iskola igazgatójának megnyitó beszéde is, a mely egypár vonással Kis János korát, főleg a mult század végét ügyekszik megeleveníteni. — A KOLOZSVÁR VÁROSI NYILVÁNOS KÖZSÉGI TOLGÁRI FIÚ-ISKOLA TIZENEGYEDIK ERTEsíTŐJÉ-ben Ferenczi Zoltán lenyomatja Petőfi Sándor naplóját, híven az eredetihez, mert — mint mondja az eddigi kiadások sem nem teljesek, sem nem hűek. Néhány jegyzettel kiséri a közleményt Ferenczi, a melyek a napló egyik-másik pontját felvilágosítják.