Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Dr. Keil A. L.: Róma törvényhozása a népgyűlések korában. 433

TÖRTÉNETI IRODALOM. 433 választja a hibás és helyes adatokat : még pedig kitűnő sikerrel. Csoportosítva vesszük itt Sz. chronologiai tévedéseit, melyek közül egyik-másik történetírásunkba is utat talált, s melyeket ö szükségesnek tartott rectificálni. Az utolsó fejezet az emlékirat átnézetét adja, s beilleszti Szerémit történetirodalmunkban arra a polczra, mely őt megilleti, s kimutatja, hogy az említett emlékírat végéhez ragasztott epistola flebilis a Thatai Miklós munkája, egyúttal párhuzamosan egymás mellé állítja a két előadást Lajos király haláláról. Hibái, gyarlóságai, tévedései mellett is Szerémi emlékirata nagybecsű és nélkülözhetetlen munka. »Egy kép a történetből, melynek tárgya a múlt, megrajzolója a kor jobbágy eleme.« Igaza van Erdélyinek. Ez a jobbágyból lett félmívelt pap megmagyarázza azt a különös jelenséget, hogy a jobbágyság az 1514-iki embertelen törvény daczára sem csatlakozott a hódító »pogány« hoz. Sz. S. A Lagúnák Városa. Irta Alleker Lajos kegyesrendi tanár. Nyitrán, 1892. Ára 60 kr. Szerző ezen kis müvecskéje, mely külföldi utazásának is emléke, Velenczével foglalkozik. Két részre oszlik, az elsőben adja Vclencze történetét dióhéjban, a nevesebb dogék uralkodása szerint kiterjeszkedvén röviden a magyar vonatkozásokra is, a másodikban leírja benyomásait Velenczéről, egyúttal ismertetvén az általa megszemlélt palotákat, templomokat stb. egyúttal történetüket is adván. Mint inkább kellemes olvasmány, melyben a czélszerüt a hasznossal kivánta szerző összekötni, ajánlható úgy azoknak, kik Velenczét rövid ideig akarják átélvezni, mint azoknak is, kik az emlékek átolvasásával újra fel akarják idézni a Lagúnák Városában töltött kellemes napokat, s egyúttal a történetét is megakarják ismerni. Róma törvényhozása a népgyűlések korában. Irta Dr. Keil A. L. Budapest, 1892. Az előttünk fekvő és valóban nagy szorgalommal összeállított testes kötet méltán megérdemli, hogy bővebben is megemlékezzünk róla. Egyike ez azon hasznos segédkönyveknek, melyeket úgy a tanár, mint a hallgató eddig csak külföldi müvekből, a források összekereséséből volt kénytelen magának csoportosítani, de egy könyvbe összeállítva, ily terjedelmesen nem állt rendelkezésére. A római jog történetét csak úgy érthetjük meg, ha megismerjük teljesen a jogalkotó közegeket, azok munkásságát. A Digesták főleg a magánjogra vonatkozó örökbecsű kútforrás, de az egyes jogintézmények fejlődését igen gyéren és elvétve találjuk beunök. Főérdeme e könyvnek, hogy a császárság első korszakáig az összes lex-eket adja, helyes csoportosításban. Kihagyta ebből, inert szigorúan véve még nem e korszak törvényhozó forrása, a praetori jogi alkotásokat, melyek pedig e korban már nevezetes szerepet játszanak, főleg a magánjog