Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. SZENTKLÁRAY JENŐ: Pozsony város története. (Irta Ortvay Tivadar.) 423

TÖRTÉNETI IRODALOM. 425 Pozsony a Freisingi Ottó említette Castrum Bosan-ból, a német Pressburg pedig a JBredslavából, vagy tán még inkább a szláv »bres«- és »bred«-ből ered, mely utóbbi révet jelent. Pozsony a vezérek korában nem lép előtérbe. Csak a magyar királyság megalapításával kezdődik a város fontossága. De még mielőtt ez történt, egy nagyszerű esemény, a 907. évi német-magyar csata világtörténelmi nevezetességre juttatá a helységet. Augusztus 9 12-dikén fényes győzelmet vívtak ki itt a magyarok Lajos német királyon, ki a kiskorú Zsolt vezérsége alatt az országot megtámadta. Amily körülményesen és tanulságosan szerző ezt a háborút leírja, még nem volt tárgyalva hazai irodalmunkban. Sok új szempontot emel ki, mi a kritikájának meggyőző erőt kölcsönöz. Ezt az egész tanulmányt élénk nemzeti szellem lengi át, s elismeréssel vagyunk szerző iránt, hogy a jól értesült XVI. századi Aventius adatait, a chauvinista Dümmler ellenében, a történeti igazság és a magyar vitézi erények javára oly derekasan megvédelmezte. Pontosan megjelöli szerző még a csata színhelyét is. A német püspökök seregét Pozsonytól délnyugatra a petronelli síkságon, a balparti hadosztályt a Morva völgyében érte utói a sorsa. A mit Pozsonymegye s a magyar vármegyék keletkezéséről s első időszakáról olvasunk, az eredeti források tüzetes ismeretén és a történelmi kritika megállapodásain épült fel. Ortvay művének ez a része s innentúli fejtegetései, szerfölöttJbecses adatokat tartalmaznak hazánk árpádkori történetéhez. Értekezései a magyarok külföldi kalandozásáról, az ország megszállásáról, az őskereszténység magyarországi nyomairól, a vármegyéről, a pozsonyi prépostságról, III. Henrik magyar hadjáratáról, a tatárvészröl és a tatárok taktikájáról, mint külön tanulmányok is kiadh'itók volnának, de mindenképen történetirodalmi nyereséget képviselnek. Nemcsak a történetbúvárlat eredményeit ismeri apró részletekig, de maga is részint ismeretlen adatokat tár fel, részint a meglevőkben fedezi fel e rejtett igazságokat. El lehetünk ugyan készülve, hogy nem marad egészen szó nélkül, amit szerző a pozsonyi avar püspökségről Schroder és Ivánffi ellen, majd a Csukárok alapítványáról Knauz ellen bizonyít ; de azért megmarad Ortvaynak az az érdeme, hogy e nehéz kérdések tisztázásához a maga részéről is hozzájárult, sőt a vitát alkalmasint végleg el is döntötte. Pozsony megyét Szent-István alapítja. Okmányok alapján ismerteti szerző a gazdag pozsonyi várjavakat, melyek Pozsony megyében csakis a Csallóközre és a Kis-Kárpátokon innen eső területre estek. De a várispánság külön intézménye más területi álladékkal is birt. Voltak pozsonyi várjószágok Győr, Bars és