Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

406 l'ECSEVI VISZONYA szőr feltűzte a félholdat az egyik bástyára. (II. 243.) Innen visszatértek Budára, melyet a keresztyén sereg ugyanazon év őszén, Pest elfoglalása után, szintén vívni kezdett s melynek megtartásában legnagyobb érdeme urának, Lala M. pasának volt (II. 247 — 250.), a ki azután ezért harmadik vezíri rangra emeltetett. A következő telet ismét Pécsett töltötte ura engedélyéből, mivel — mint mondja maga beteges, erszénye pedig üres volt. (II. 249.) Ugyanitt telelt a tatár khán, Gházigiraj is, míg seregei Szigetvár, Koppány, Mohács és Simontornya vidékén voltak elszállásolva. »Több napon át a felséges khán társaságában voltam irja Pecsevi — néha vadászatra és sétára is vele mentem ; máskor Írással és más eféle foglalkozással töltöttük az időt.« (II. 251.) Később Lala Mohammed pasa is — miután kineveztetett magyarországi szerdárrá — lement Pécsre és Pecsevi vendége volt. Ennek kedveért aztán a tatár khán is ellátogatott Pecsevi házához, a ki tőle telhetőleg megvendégelte őket. (II. 252, 267.) 1603 tavaszán Lala Mohammed pasa, mint magyarországi szerdár, készületeket tett a háború folytatására s Pecsevit Szegszárdról a tatár khánhoz küldte azon üzenettel, hogy seregével csatlakozzék az ő hadához. Pecsevi a siklósi kerületben, a Dráva mellékén találkozott a khánnal, a ki őt barátságosan fogadta ugyan, de határozott válasz nélkül bocsátotta el. (II. 267.) Ezért ura még egyszer visszaküldte hozzá Etmekcsi defterdárral együtt ; de ekkor is eredmény nélkül jártak ; mert a khán haza takarodott seregével Krimbe. (II. 268—270.) Visszatértek tehát Lala Mohammed táborába Földvárhoz, honnan Pest alá mentek, melyet a keresztyén sereg elfoglalt volt. Az ütközet után Lala M. Budát Murád pasára bizván, Belgrádra ment telelni, hova Pecsevi is követte. (II. 276.) Ez év végén halt meg III. Mohammed szultán. Gömöry G., Hammer iratai után, ezt mondja Pecseviről : »Karka szandsákbége volt. Mint ilyen vett részt III. Murád és III. Mohammed szultán hadjárataiban is« [t. i. 1593-tól 1603-ig.] Hogy ez teljességgel nem igaz, eddigi előadásunkból világosan kitűnik. Hammer minduntalan félrevezeti azokat, a kik az ő állításainak föltétlenül hisznek. Pecsevi voltugyan karka i szandsák-bég, de más időben. 1604 elején Lala Mohammed pasa Konstantin ápolyba küldte Pecsevit egy levéllel, melyben lemondott a magyarországi szerdárságról. Azonban az űj szidtán I. Ahmecl nem fogadta el a lemondást s így, mikor Pecsevi e válaszszal visszaérkezett Belgrádra, Lala Mohammed hozzálátott a hadi készülődéshez. (II, 292.)