Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

400 l'ECSEVI VISZONYA híres Szokoli Mohameddel, I. Szulej mán, II. Szelim és III. Murád szultánok nagyvezírével. (II. 41.) Anyjának egyik testvére volt Ferhád pasa, II. Szelim alatt emir, III. Murád idejében boszniai béglerbég, a ki e minőségben 1574-ben megverte és megölte Auersperg krajnai kapitányt s elfoglalta Buzin, Zrin stb várakat ; 1584-ben pedig Krímbe küldetett a lázadás elfojtására s a ki később Budán egy katonai zendülés áldozata lőn (1.453—455. és II. 96. Nem tévesztendő össze azzal a Ferhád pasával, a ki 1591/2-ben és 1595-ben nagyvezír volt.) — Másik testvére s Ferhád pasa öccse volt Dervis Haszán pasa, előbb (1578.) diarbekri, később (1592.) boszniai helytartó, a ki 1593-ban esett el Sziszek ostroma alkalmával. (II. 41.) Szintilyen közeli rokona volt Pecsevi a Szokoli Mohammed nagyvezír első unokatestvérének, Lala Mohammed pasának is, a kihez való viszonyáról ezt mondja: »A boldogultnak közeli rokona lévén, 15 évig (t. i. 1591 —1606.) szüntelenül mellette voltam s szolgálatában álltam. Meghitt, bizalmas embere s a népnél gyakran szószólója voltam.« (II. 323.) Ennyit tudunk magától Pecsevitől, származására és rokonságára vonatkozólag s ez — mint látjuk - egészen elüt attól, a mit Gömöry Gusztávnak Hammer után készített életrajzi adalékaiban olvashatunk. Hogy Pecsevink atyja mikor és milyen minőségben került Pécsre, nem tudjuk. Csak annyi bizonyos, hogy ez 1543 után történhetett; mert ez évben jutott Pécs török kézre; s viszont 1574 előtt már ott kellett laknia ; mert történetírónk már ott született. Nem egyetlen gyermeke volt ő szülőinek ; mert megemlékezik két fitestvéréröl (II. 8.) s azt is mondja, hogy nővérének férje Ali efendi, budai mukábeledsi volt. (II. 134.) Gyermek-éveiből a legkorábbi emlékezése a következő. A- budai ejáletbe tartozó emirekről irván, ezt mondja Szári Ali, másképen Patur Ali bégről : Sokáig szigetvári parancsnok volt s portyázásai közben több várat és palánkot elfoglalt. Egy ízben a hitetlenek országának kulcsául szolgáló Kanizsának külvárosát felgyújtotta és földúlta s tömérdek zsákmányt és foglyot ejtett. Sőt ez idő alatt (a míg t. i. szigetvári bég volt) egyszer Pécsett boldogult atyám vendége lévén, még most is emlékezem, hogy engem, még mint kis gyermeket, ölébe véve megczirógatott s a foglyok közül egyet oda ajándékozott.« (I. 451.) Kanizsának e romlása 1573. ,év február 3-án történt, a mikor Pecsevi még nem élt; Szári Áli pedig okvetetlenül az 1578. év előtt volt Pecseviék vendége ; mert a mondott évben a Persia ellen indított hadjáratra ment, a mely után Csildir béglerbégjévé lőn s e minőségbeli halt meg.