Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 397 íiakodólag fogadtam az e czikkeoskében mondottakat, mihelyt alatta e jegyzetet pillantottam meg : »Hammer József irataiból« ; — mert Hammernek s a török historikusoknak összehasonlító tanulmányozása eléggé megtanított arra, hogy utánjárás nélkül soha sem lehet hinni e német tudós szavainak. S az eredmény most is megmutatta, hogy gyanúm nein volt alaptalan, - a mint a következőkben pontról-pontra be fogom bizonyítani. Pecsevi életrajzát a leghitelesebb forrásból, t. i. a maga történeti munkájából ') lehet megírni, illetőleg összeállítani a különböző helyeken elszórt egyes adatokból. S ez a leghitelesebb forrás egyszersmind egyedüli is. Már Hammer is azt írta,2) hogy Pecsevi azon török írók közé tartozik, akiket a török biographusok hallgatással mellőztek ; — a miből természetesen az következik, hogy az életére vonatkozó adatokat ő is csak a munkájából szedhette ki, épen úgy, mint mi. A csodával határos aztán, hogy ezen, közös forrásból merített életrajzi adatok — mint ki fog tűnni — mégsem egyeznek egymással. A mi pedig a török biographusoknak Pecseviről hallgatását illeti, annak egyik oka az, hogy más török historikusokat is csak az a körülmény mentett meg az elfeledtetéstől, hogy vagy főméltóságokat viseltek, vagy egyszersmind költők, vagy hittudósok is voltak. Másik oka pedig az lehet, hogy Pecsevi úgy szólván egész életét Magyarországon töltötte, távol a török míveltség és irodalom székhelyétől s így inkább csak halála után ismerték munkájából. Történetírónk neve tulajdonképen Ibrahim volt, a mint munkája II. kötetének 268. és 314. lapjain maga említi; a Pecsevi előnevet pedig szülővárosáról kapta, minthogy Baranyamegyében, Pécsett született, melyet a törökök Pecsevi-nek hívtak. Ezt pedig nemcsak előnevéből tudjuk, hanem saját vallomásából is, a mennyiben mindjárt könyve 2. lapján ezt mondja: »tudva legyen, hogy hazám: Magyarország«; alább az I. köt. 436. lapján pedig : »a kedves Pécs, mely nekem szülőföldem.« Születési évét nem mondja meg, s hogy ezt legalább nagyjában meghatározhassuk, tudnunk kell, hogy mikor írta munkáját. — Könyve elején (8. lap.) így ír : »most, hogy az 1050. év a vége felé jár«, alább a 437. lapon : »jelenleg, mikor a hidsre 1050. évének vége járja.« A mohamedán időszámítás 1050. éve pedig a mi időszámításunk szerint tartott 1640 április 23-tól 1641 ápr. 11-ig: műve első részét tehát az 1641. év első felében ') Újabban nyomtatva is megjelent Konstantinápolyban, 1866. két kötetben *Tárikh-i-Pensevi« czímen. Én ezt a kiadást használtam s mindenütt ennek lapszámaira hivatkozom. 2) Geschichte des Osm. Reiches. Zweite Ausgabe, II. lîand, 839. SZÁZADOK. 1892. V. FÜZF.T. 27