Századok – 1892
III. Tárcza - Önálló czikkek - Bodnár Zsigmond. Dr. Váczy János birálatára. 351
354 'l'A IICZ A hiszi, hogy a nyomda elterjedése volt a széppróza megjelenésének oka, mert a sok olvasó sokat emésztett és az irók nem értek rá verseket szerzeni. Váczynak azonban más véleménye is vau. Való ugyan, hogy Beőthynek »kétségkívül igaza van«, de talán Váezy sem csalódik, ha a széppróza és szép história (tehát kötetlen és kötött előadás) elterjedését ugyanazon okra vezeti vissza: »tudniillik arra, hogy a protestáns vallás eszméivel felszabadult az ember eddigi bilincseiből, a melyek csupán a lélek jövendő életét óvták, az egyéniség természetes, eredeti nyilatkozatát elfojtották.« Szóval a test is visszanyerte a maga jogait s azért szép prózában nyiltak meg ajkai. Váczy előtt elhomályosul a kérdés: nem látja tisztán a dolgot. Az a kérdés : miért irták a XVI. század actiójakor még a száraz történeti dolgokat is versben ? Miért írták még a latin prózai históriákat, szép regényes középkori elbeszéléseket is kötött előadásban ? Miért jelent meg a széppróza csak a reactio idején ? Poncianus a nemzeti eszme hajnalán jelent meg. Beöthy azt mondja, azért mert sok volt az olvasó, Váczy meg azzal áll elő, hogy a test visszanyerte jogait, de azért Beőthynek kétségkívül igaza van, pedig nyolezvan esztendeig a kis Salamon és Markaifon és az Europica varietason kivül nincs más szépprózai elbeszélésünk. Es talán nem csalódik Váczy sem, mert a reformatio előtt sehol sem volt széppróza, Boccaccio hihetőleg Luther után élt sok-sok esztendővel, mikor a test is visszanyerte a maga jogait. Ezek szólanak többé-kevésbbé az elmélethez. Amint a t. olvasó látja, a biráló nem ismeri az elméletet, annál kevésbbé tudott beléhatni. Az a számos művészeti, irodalmi, erkölcsi, vallási, politikai, társadalmi s nyelvi tünemény, melyeket elméletem igazolására felhozok, nagyrészt kikerüli figyelmét, pedig tudnia kellene, hogy ha valamely hypothesissel tíz—húsz tüneményt meg tudunk fejteni, az már nem föltevés többé, hanem törvény. Már pedig csekély történeti ismerettel is láthatja mindenki, hogy mily szépen találkozik az actio és reactio oldalán az idealismus és realismus, a reform és a conservatio, a centralisatio és a decentralisatio, a szabadság és a tekintély, a ueologia és az orthologia, a felvilágosodás és az orthodoxia stb. stb. Azután munkám szövegében legalább tizenkét olyan fejtegetés van, melyek az elméletet magyarázzák ; ezeket kellett volna elővenni és czáfolgatni, hogy megdöntse az elméletet. Helyettük kapott a t. olvasó oly megjegyzéseket és kifogásokat, melyek a bíráló értetlenségére vallanak. Én Váczy urat szorgalmas munkásuak, de gyönge itéletli embernek tartom ; azért nem folytatom az egyes müvek- és müvecskékre vonatkozó észrevételeit. A ki figyelmére és komoly tanulmányra méltatja munkámat, az mindjárt látja, hogy az erkölcsi világ legnagyobb fölfedezése áll előtte, melyet a haladó tudomány tovább fog fejleszteni ; de igazságát el nem vitatja soha. BODNÁR ZSIGMOND.
