Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - –YS.: Arad vármegye és Arad sz. k. város története. (Irta Márki Sándor.) 344
344 történeti irodalom, Visconti-családot belevette munkájába, ellenben számos, legalább is ilyen fontos és érdekes franczia-, spanyolországi stb. kisebb uralkodó liázat mellőzött; — bogy azonban az ókorról éppen semmi említést se tesz, Magyarország,*) Lengyel- és Oroszországra vonatkozólag pedig nagyon gyér adatokat nyújt, hogy a Balkánállamokat (Törökország, Szerbia, Bulgária) egészen mellőzi, a szerző előtt lebegett czél érdekében, a legőszintébben sajnáljuk. Az ókor történetét iskolánk tervéből még nem zárták ki. Szerző nagy érdemet szerzett volna, ha könyvébe fölveszi a legfontosabb ókori genealógiai mozzanatokat ; könnyen elejét vehette volna ama, napjainkban uralkodó egyoldalú felfogásnak, mintha az ókor történetében genealógiai mozzanatokról szó se lehetne. Fölösleges lenne Magyar-, Lengyel-, Oroszország és a Balkán államok fontosságáról csak egy szót is vesztegetni ; olyan könyvnek, mint a minő ez, mindenesetre tartalmaznia kell a fent említett államokat ; manapság meg, midőn a kelet-szláv kérdés már olyan akuttá vált, ez államokról megemlékezni szerzőnek éppen kötelessége lett volna. Dr Wbkthbe Mó r _ Arad vármegye és Arad sz. k. város története. Irta Márki Sándor. I. rész. (Arad vármegye és Arad sz. k. város monograpliiája II. kötetének I. része,) Arad 1892. nagy 8-adr. XIV és 564 l. A történelem iránti érdeklődés térfoglalásának egyik legbiztosabb jele a helyi monographiák örvendetes szaporodása. A vármegyék és városok egymásután Íratják meg történetüket, s ezeknek sora a legutóbbi pár hó alatt három derék munkával gazdagodott : Gyulafehérvár, Arad és Pozsony városa történetének I—I kötetével. A legnagyobb és leghosszabb időközt felölelő ezek között Márki Sándor : Arad vármegye és Arad városa története, mely a legrégibb időktől (a Kr. e. V. századtól) a török hódításig (1556.) terjed. Hazánk egyik nevezetes területének kétezer évre terjedő története tükröződik vissza e vaskos kötet félezernél több lapjáról. És milyen mozgalmas, eseményekben és változatokban gazdag kétezer évé. Hányféle nép és nemzet váltotta fel egymást azon a területen, a gazdag és kies vidékü Maros-völgyén, a mely mindig fő országútja, összekötő ere volt a tiszántúli alföld s az erdélyi felföldnek. A kőkorszaki kelta népeket a Kr. e. V. században felváltották az aranyszerető agathyrsek, a kikkel a Fekete-tenger melletti görög gyarmatok (Herodot szerint) már élénk kereskedést űztek. Ezeket a géták vagy dákok nyomják el s olvasztják magok közé s megalkotják a hatalmas Dáciát a Kr. e. I. században. A harczias dákok *) Legyen szabad e belyütt megjegyeznünk, bogy a 16. táblázaton előforduló Martell Károly sohase volt tényleges magyar király és nem 1301, hanem 1295 nyarán halt meg.
