Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

310 magyar-leMgyel unitárius érintkezések melyben beleegyeztek, hogy az ifjúságnak a tudományokban és szépmesterségekben külföldi jeles tanárok által oktatására Kolozsváratt valamelyik zárdában iskola állíttassák, az 1557. feb­ruár 6 —15-ki fejérv. országgyűlés egyik t. czikkében a királyné e czélra a Domokos- vagy Prédikáns-rend zárdáját rendelte ; ') jun. 1. pedig örök alapítványul a papi tized negyedét adomá­nyozta, a mit fia is 1562. sept, 1. megerősített.2) Az unitáriusok legrégibb alapítványi könyve 1., 2., 3. tétele alatt a királyné és fia e két örökbecsű alapítványával kezdődik, mely megörökíti a királyi kegyelem emlékét s az egyház háláját.3) Az 1557-ki országgyűlés vonatkozó törvényében erőtel­jesen nyilvánul a visszatért királynéval kezdődő új korszak míveltségre és szabadságra törekvő szelleme. Kolozsvár és az erdélyi magyarság a reformatiót s társadalma és erkölcsei meg­újhodását köszöni a királynénak és fiának. Addig is volt iskolája, de az nyugati jellegűvé most vált, virágzásnak most indult kül­földről behívott hires tudósok, tanárok s ott képzett hazai jeles férfiak vezetése alatt. Kálvin hitű igen sok kitűnő pap és tanár Dávid Ferencz és Heltai Gráspár korában, mint ifjak, itt tanul­tak, mint tanárok tanítottak, míg az unitárius vallású fejlemény innen eltávolította őket. A protestáns magyar földön, magyar iíjakra akkora vonzerővel egy iskola sem birt .... Nézzük a XVI. századi iskolai és tanrendszert. A legalsó vagy elemi osztályoknak falusi (Triviális) iskola volt neve, a második, mely klasszikai vagy paedagogiai volt, közép iskola (Media), a harmadik, mely felsőbb, akadémiai jellegű, köziskola (Schola publica) ne\ret viselt. Az alsó és közép iskolá­ból csak bizonyos fokozatokon át lehetett a harmadikba jutni. Alsó iskola minden oly eklézsiában volt, mely a mestert el tudta tartani. Ebben olvasást, irást, a latin nyelv első elemeit (Rudi­menta), szóhajlítást (Declinatio), összehasonlítást (Comparatio) és igehajtogatást (Conjugatio) tanított a mester, kikérdező (catc­') A Domokos- vagy Prédikáns rendről Chytraeus Dávid Ónom. Theol. czimú műve 246. lapján azt jegyezte meg,, hogy Domokos prédikátor spanyol volt, Kr. u. 1300. év körűi, az evang. tudomány terjesztése vágyától hevítve, a midőn látta, hogy a gazdag kanonokok és tarátok a tanítást elhanyagolják, kegyes és jó emberekből társaságot gyűjtött maga körébe, a kik a ker. vallást prédikálással terjeszszék. Innen származott a Prédikáns szerzet. Domokos szerzetes Bonnban díszesen faragott márvány koporsóban temettetett el. Histor. Eccl. Lib. 1. Vol. 1. 474 -75. 11. Az 1556 —57-ki országgyűlések végzései láthatók: Erdélyi Ország­gyűlési Emlékek. II. köt. 78 — 79. 11. ^ 2) Látható az Unitáriusok 1557 — 1810. évközből való Alapítvány­könyvében. Histor. Eccl. L. I.V. 1. 474 — 75. 11. ») Kolozsvár Története. II. köt. 103—107.11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom