Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

302 magyar-j.enttyel unitárius érintkezések látszik vagy Fodor Istvántól szerezte meg az új eklézsia? irott emlék nem szól róla. Azt is számadások igazolják, hogy a város mint kegyúr, míveltettee birtokot papja javára, de hihetően költséges volta s gyakori rosz termés miatt eladta, s pénzfizetést rendelt helyette. Erre mutat az, hogy a zárda-rom körében a szőlőket ma is unitáriusok birják ;a minek oka az, hogy az egész város elébb Luther, majd Kálvin, végre az unitárius vallást megalapító Dávid Ferencz hitnézetére tért át. s magával vitte javait és adományleveleit. A mint elébb érintém, a külföld szabad nézetű tudósai elébb a közeli és ismertebb Lengyelország főurainál és unitárius eklézsiáiban kerestek állást, ott éltek évekig s onnan jöttek többnyire megválasztva és felszólítva Erdélybe Kolozsvárra, Hollandiából csak egy, Németországból is egy. S ennek két oka volt. Egyik az, hogy ama korban átalánosan elfogadott tudós-nyelv a latin volt, a mit minden mívelt ember, sőt igen sok uri hölgy is tudott. Ez volt a mívelt országokban a közoktatás, a tudomány és társadalom közvetítő eszköze. A nemzeti nyelv mellőzve lévén : ez nem volt akadály bármely külföldi tudósra nézve, hogy az iskolákban taníthassanak. Másik ok a kolozsvári magyar és szász polgárság azon önkormányzati jogában gyökerezett, hogy mindkét nemzetiség saját nyelvén tartotta a nagy és kis templomban felváltva — egy vasárnap egyik, más vasárnap a másik az isteni tiszteletet és egyházi szertartásokat, a magyarok magyarul, a szászok — mivel nem volt szász irodalmi nyelvök — németül, tehát mindkettőnek nyelvét értő pap kellett. Az első vagy főpapságban is (ez volt a plebánus) a két nemzetiségűek egymást váltották fel : ha meghalt a magyar főpap, szásznak kellett következni utána, tehát választani is, ha ez halt meg, magyarnak. De a sor szerint következő főpap mellé köteles volt az illető magyar vagy szász eklézsia magyar és német prédikátort, a főpap elegendő káplánt állítni és fizetni, utóbbiak az ő asztalánál étkeztek s a plébánia-házban laktak. Az erdélyi szászság — Kolozsvárt s Beszterczevidék néhány eklézsiáját kivéve — universitása végzésénél fogva — Luther vallásában maradván meg : unitárius papot Németországban nem képeztetett : Kolozsvárnak tehát kivűlről kellett oly híres embereket hívni be, a kik szabad irányúak s a magyarok papjával a versenyt kiállják. A két nemzetiség közt ez a vetélkedés mindig meg volt. Másik sajátsága az akkori viszonyoknak, hogy a képzett pap és egyházi jövedelem is kevés levén: a plébánusnak és ') Kolozsvár Története. Szövegvilágosító Rajzai. I. füzet XXI tábla.