Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

magyar-IJengyel unitárius érintkezések stb. 297 át királyhoz illőleg fogadta Tarnow városában. Laski Jeromos, hires lengyel államférfi tervezte és valósította meg a hontalan király országába visszatérhetését. Izabella királyné és fia öt évig volt ott mint bujdosó. II. Rákóczi Ferencz elvesztvén Magyar­ország felszabadítása végett vívott harczai sikerében bizalmát, 1711. szintén Lengyelországba menekült. Az 1848—49-iki ma­gyar szabadságharczban közreműködött lengyel segélyerőt legyen elég csak megemlítnem, jelentőségét tudja mindenki. Magyarország és Erdély is menhelyet adott Lengyelország szabad gondolkodóinak, 1660. vendégszeretőleg fogadta be uni­tárius hitökért] ) száműzött fiait és leányait, az 1830/1 és 1863. évi fölkelésök- és legyőzetésökkor az Erdélyen átkisért foglyok mellett az ottani magyar ifjúság tüntetett, Magyarország vár­megyéi ügyökben a kormányhoz felírtak, a menekülteknek a nemesség saját udvarában és falusi birtokain hajlékot és élet­módot — nevelőséget, udvari tiszti állást sat. adott ; ma is sokan élnek közöttünk alkotmányunk védelme alatt, velünk testvéries viszonyban, megőrizve sziveikben elhagyott hazájok emlékezetét s nemzeti törekvéseik csábos eszményképét. A magyar-lengyel viszonyt mély és igaz felfogással fejezte ki 1575. nov. 15. a varsói lengyel országgyűlésen Báthori István erdélyi fejedelem s később megválasztott lengyel király követe, az unitárius Blandrata György. »Hogy az ország Rendei a dologról helyesen Ítélhessenek — úgymond — a két ország egybekötteté­séről s a magát megválasztatni óhajtó erdélyi fejedelem egyéni tulajdonairól csak futólag két érvet érintek. Az első Magyar­ország és Lengyelország egyformasága, a mi erősebbé teszi a kettő közötti barátságot; ezenkivűl mindkét nemzet erkölcsei, törvényei és szokásai hasonlók ; fegyverzete s hadi rendtartása, vallása és szabadságai s életmódja ugyanazok ; ebez járul a régi, sokszor benső viszonyban létei, mindkét ország viszontagságai, állandó egyetértésök, s a kölcsönös segélyadás könnyűsége. Mind­ezek rendkívül megnyerik a sziveket s az országokat meg szokták szilárdítani.« 2) Hihetően a lengyel öntudatban élő e visszaemlékezések indították Czartoriszky László lengyel herczeget egy magyar­lengyel történelmi mű irása végett a m. tudom. Akadémia 1869. ]) A lengyel és más külső történetírók mind a Socinianus nevet használják, minthogy a lengyelek közül sokan a Fausto Socini vallási felfo­gását helyeselték, de az ottaniak és erdélyiek is magukat mindig unitáriu­soknak nevezték, irták és tanították. A törvényekben is ez van megnevezve. Mindkét nemzet tudósai nem Dávid Ferenczről vagy Sociniről, de elvről kívánnak neveztetni. ') Báthori István lengyel királylyá választatása. 1887. 8. 317—18. 11. 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom