Századok – 1892
Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279
286 Fauler gyuIia. kában szintén felemlített születési év nem e tárgyak közt, hanem egészen külön említtetik.1 ) Ki volt Hartvik püspök? annak tudása annál kevésbbé lényeges, minél inkább hisszük, hogy a munka könyves Kálmán idejében íratott. Az akkori magyar hierarchia tagjairól oly hézagosak ismereteink, hogy bizony létezhetett oly nevű püspök, ha nem is tudjuk közelebbről kilétét ; de már nehezebb feltenni ily lappangó, teljesen ismeretlen püspök létezését II. Endre király idejében, mikor már számos oklevél értesít bennünket a magyar egyház jelentékeny, nem jelentékeny püspökeiről. En ez előtt 8 évvel itt a Századokban azt állítottam, hogy a Hartvik nevet némelyek azonosnak vették Arduinnal, s ennél fogva talán lehetséges, hogy a mi Hartvikunk a Kálmán korabeli Arduin győri püspökkel azonos.2) Tudom, hogy Hartwig és Hartwin különböző név, mint Radwig és Radwin ; de az is bizonyos, hogy II. Henrik német császár vetélytársát, Arduin ivreai markgrófot merseburgi Thietmar, II. Henrik rokona, kortársa, eredeti kéziratában meglevő művében — tehát leiró hiba, későbbi ferdítés ki van zárva — következetesen Hartwigusnak nevezi ; a kritikus Annalista Saxo egy századdal később ezt ismétli, magáévá teszi és az Annales S. Disibodi3) a regensburgi I. Hartwik püspököt Arhvi«ws-nak nevezi. Ebből legalább is következik az, hogy könyves Kálmán király idejében egy Hartwiknak vehető püspök létezett Magyarországon; II. Endre koráról azonban ezt, pedig arról már számos az adat, még Karácsonyi úr sem állíthatja. Hogy idegen volt a legenda iró, az még nem zárná ki, hogy könyves Kálmán idejében győri püspök ne lehetett volna ; de ez még e passusából sem következik — a pesti codexet idézem : »Marie... gloria tam Celebris inter hungaros habetur, quod festivitas assumptionis . . . ipsorum lingua regine dies vocitetur«, »Szűz Mária dicsősége oly nagy a magyarok közt, hogy mennybemenetelének ünnepét nyelvükön a királyné napjának nevezik«, mert magyar iró is beszélhet a magyarról harmadik személyben. Különben e kitételt a legenda maiorból irta át Hartvik ; de egy-') M. Florian, Fontes Domestici III. 251. 253. ») Századok 1883. 802.1. s) M. G. SS. XVII. 23.
