Századok – 1892
Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213
csongrád varmegye főispánjai. 231 Berthóty néhány száz lovassal még Érsekujvárott maradt ; többi őrsége más vidékre vonult. Csongrádvármegyében Rákóczynak csak csekély serege volt; mindössze ötszáz hajdú volt itt elhelyezve. Bercsényi 1708 decz. 29-kén azt irta a fejedelemnek, hogy »valóban szegényen vagyon ezen regiment, mindössze sem verekedhetik följebb 500-nál. Feles hajdúját mondja (Csajági) az Tisza két felin Szeged körül: Győn, Tápén, Szentesen, Maroson, Vásárhelyen, — s még Pétervárad felé is az Duna mentiben.« J) Csajághy mindig ellenszenvvel viseltetett Berthóty iránt; nem akart alávetettje lenni, mivel magát többre becsülte amannál. Volt is köztük gyakori összeütközés, de Bercsényi csak azt kivánta, maradjanak együtt, megjavulnak egymástól.2 ) Október elején elterjedt a híre, hogy Heiszter ismét Érsek -ujvárat akarja ostromolni. Ennek következtében Bercsényi utasította Berthótyt, hogy a várat kellő élelmi szerekkel lássa el, a felesleges lakosságot, a nőket szállíttassa ki ; és hogy mindenekben jó példát mutasson, saját nejét is szállíttassa ki. Berthóty hűségesen hajtotta végre a parancsokat, daczára annak, hogy már akkor beteg volt. Parancsait többnyire az ágyból osztogatta; és mielőtt az ellenség megjelent volna, 1709. október 16-kán meghalt. « Halála után más csongrádmegyei főispán nevével nem találkozunk egész a szathmári békekötéssel beállott új korszakig. Hivatali elődje és kortársa gr. Forgách Simon még túl élte ; de az erdélyi hadjárat alatt 1706-ban gyanúba keveredvén, elfogatott és Szepes várába záratott. Innét egyszer éjjel menekülni akart ; de a leereszkedésre előkészített kötél elszakadván, Forgách a mélységbe zuhant és lábát törte. Ismét a fogságba került. A szathmári békekötés után kibujdosott az országból és Lengyelországban halt meg 1721 körül. Ezzel a török világ és magyar forradalmak emberei letűnnek a közélet szinteréről. III. Károly alatt a vármegyei életnek egészen új korszaka kezdődik. ZSILINSZKY MIHÁLY. !) Thalynál VI. 179.1. !) U. o. VI. 347. 1.
