Századok – 1892
Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213
CSONGRÁDVÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. 223 mához vissza fog kerülni.« Ez 1648-ban megtörtént és az ekként egyesült két vármegye még ezen év elejénjanuár 19-kén Szendrö végvárában meg is tartotta közgyűlését. Borsodban ez időben gyorsan változtak a főispánok. Ezek között országos szerepet játszott Ghimesi gr. Forgách Ádám, 1649—1685. Régi híres magyar család ivadéka. Családjának elnevezését a rege IV. Béla király korába teszi, a mikor Ivánka János a sötét éjben kísérőitől elmaradt üldözött királyt akként igazította útba, hogy egy nagy rakás forgácsot gyújtott meg, melynek fényénél a király eligazodhatott. Egyéb jutalmon kivül ezért kapta volna a »Forgács« nevet. Nem kutatjuk e rege forrását, sem valódiságát. Ezúttal elég tudnunk, hogy a szóban forgó Forgách Ádám őseihez méltó nevelésben részesült. Itthoni tanulmányainak végeztével a külföldi egyetemeket is meglátogatta. Az ekként szerzett magas képzettség alapján érdemeinél fogva csakhamar az ország legkiválóbb férfiai közé emelkedett. Az ország szerencsétlen viszonyai okozták, hogy első sorban ő is a katonai pályán szolgálta hazáját Huszonöt éves korában 1627-ben már a szécsényi vár kapitánya volt. Az I. Rákóczy György erdélyi fejedelem által megindított háború elején, 1643-ban Ferdinánd király a felvidék legnevezetesebb pontjának, Kassának védelmét bizta reá. Ez év őszén már teljes tudatában volt nehéz helyzetének. Szeptember hóban azt írja királyának, hogyha a török ráüt, nem bír ellentállani. Emberei megbízhatlanok; csak a katholikusok tartanak vele; a protestánsok szívesen fognak csatlakozni a vallásuk védelmére kelt Rákóczy fejedelemhez. Amitől Forgács félt, az valóban bekövetkezett. Kassa Rákóczy kezébe került, a ki rövid idő alatt a linczi békekötésre kényszerítette a királyt. Az 1646-ki pozsonyi országgyűlésen, mikor nádorválasztásról volt a szó, a katholikus jelöltek közt Forgách nevét is ott találjuk, de Draskovics János horvát bán mellett kisebbségben maradt. A következő évben IV. Ferdinánd megkoronáztatásakor főpohárnoki tisztet viselt ; 1649-ben ismét nádorjelölt volt, de akkor is kisebbségben maradt és Pálfi Pál lett megválasztva. A király még ez évben nov. 27-kén Borsod s ezzel együtt Csongrád vármegye főispánjává is kinevezte ; de ezen állását, az ellene felhozott vádak következtében, tényleg csak 1650-ben foglalhatta el.