Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

212 dr, karácsonyi j. kik voltak az első érsekek? egyházi férfiú, a ki már 998-ban a király oldala mellett működött, 1030 körül, vagyis e kiváltságlevél kiállítása idején érsek volt. E kiváltságlevél tehát csak per anticipationem nevezi Domonkost a 998-iki esemény leírásánál érseknek ; ettől bátran lehetett 1001—1030 közt érsek Radla-Anasztáz. — Sajátságos, hogy e levél készítője a milyen bőkezű az érseki név osztogatásában Domonkosnál, épp oly szűkmarkú Radla-Anasztázzal szemben. Ezt, mivel már 1030 körül nem élt, mindig csak régi apáti nevén emlegeti, s elhallgatja róla, hogy később érsekké lett, noha a 3—4 sor adataiból világosan következik, hogy később valóban az volt. Esztergomi vagy kalocsai érsek volt-e Domonkos ? azt nem lehet meghatározni, de az bizonyos, hogy "egyik érseki székben sem ő volt az első. A másik, a kit első esztergomi érseknek mondanak: Sebestyén, az előtt pannonhalmi szerzetes. A tanú erre nézve Hartvik és senki más. O pedig az egykorú forrásokkal szemben tekintetbe sem jöhet. — De ha első érsek nem is volt, vájjon nem volt-e ő a második, mint Anasztáz utóda? Az éppen nem lehetetlen, de Hartvik a nevéhez olyan mesét fűz, a mi kétessé teszi, vájjon egyáltalán volt-e a XT. században Sebestyén nevű érsekünk. Hartvik forrása, úgy tetszik, a pannonhalmi kiváltságlevél utóirata, de ez, mint láttuk, csak 1137 után való időből származik. Nincs semmi, de semmi tehát, hisz nem is lehet, a mi az egykorú kútfők tanúvallomásait megdönthetné. Hogy lesznek értekezésünk olvasása után is, a kik kifogásokat tesznek, érvelésünket megtámadják, azt tudjuk. De másrészről kétségbe kellene esnünk — pedig az eszünk ágában sincs — a magyar történetírás jövője felett, le kellene mondanunk minden reményről a vitás kérdésekből való kibontakozás iránt, ha nem hinnők, hogy történetíróink gondolkozó része előbb-utóbb többre fogja becsülni a kútfőbirálatokon és megbízható vallomásokon alapuló érvelést minden csillogó, de üres véleménynél. Éppen azért itt az ideje, hogy a magyar történetírás hagyja oda végre a vélemények, hozzávetések tekervényes útait és annak a két nagy férfiúnak, a kinek akkora érdemei vannak hazánk, nemzetünk valódi javainak előmozdításában, adja meg az elismerést, teljesítse velők szemben az igazság követelményét, s állítsa mindeniket azon érseki szék főpapjainak élére, a melyet életükben elfoglaltak s honnan egy végzetes tévedés következtében nevüket majdnem kitörölték : Radla-Anasztázt Esztergom-, Asztrikot Kalocsa érseki székére. DR. KARÁCSONYI JÁNOS.