Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

kik voltak az első érsekek ? 209 rám életrajzának kijavításához és az még részben sem volt meg, vagyis 1023 előtt. De viszont nagyon sokkal 1023 előttre sem lehet tennünk Arnold ezen utazását, mert 1015 —16 előtt ő nem emelkedett oly tisztségre, hogy az apát őt már küldhette volna. Maga mondja, hogy 1030-körül még fiatal ember volt. ') Akkor pedig 1015-ben még gyermek-számba ment. Aztán meg csak nem töltött el 40 esztendőt az adatgyűjtéssel. Hogy aztán 1015 —1023 közt mely évben történt az utazás, ránk nézve egészen közömbös. Az így is untig kitűnik az elbeszélésből, hogy Anasztáz magyar érsek még 10Í5 után is élt s így Í012-ben hazánkban egyszerre két érsek volt: Anasztáz és Asztrik. De már most még erősebben kopogtat a kérdés : melyik érseki széket foglalta el az egyik s melyiket a másik ? Arnold szerzetes nem mondja ugyan nyíltan, hol volt Anasztáz érsek székhelye, de az kétségtelenül kitűnik szavaiból, hogy ő Anasztázzal nem a királyi udvarban vagy másutt, hanem az ő székhelyén találkozott. Az is bizonyos, hogy alig ért Magyarországba a Dunán hajózván, mindjárt arról beszél, mikép fogadta ot Anasztáz érsek. Épen nem ok nélkül következtethetjük tehát szavaiból, hogy ő Anasztáz érsekkel Esztergomban találkozott és így Anasztáz esztergomi érsek vala. Persze, ez elég szűkmarkú felelet. Szerencsére, a mit Arnold szerzetes csak sejtet, azt ji pécsváradi alapító levél kétségtelenné teszi. Ennek végén ugyanis a következő, e tekintetben döntő szavakat olvassuk: »Ezen levelet sajátkezűleg alájegyezvén, Asztrik kalocsai érseknek és a fentirt monostor első apátjának szolgálata által éppen a mondott monostor fölszentelése napján velünk együtt ott lévén az ország összes nagyjai, pecsétünk védelmével erősítettük meg. Azonban adományozásunk összessége még megkoronáztatásunk előtt 14 évvel ezelőtt, az alapkő letétele előtt történt meg. Az alapítástól kezdve a 17-ik évben szentelték föl az említett monostort az Úr megtestesülésének 1015-ik esztendejében.« 2

) Ez világosan beszél. 1015-ben Asztrik kalocsai érsek volt. Természetes tehát, hogy Anasztáz, a ki, mint bebizonyítok, ekkor még élt és valóságos érsek volt, nem lehetett más, mint esztergomi érsek. Lehetetlen, hogy itt újra szembe ne tűnjék, mennyire egyez Szent-Adalbert harmadik életirata (Passió —) a pécsváradi okle») Pertz S. S. IV. 546—49. 11. s) Monum. Vatic. I. s. IV. k. 580. 1.