Századok – 1892

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások a pápai levéltárakban. - II. közl. 187

192 nyomozások más helyre halasztóm ; szándékom lévén V. Márton utódainak regestáiban figyelemmel kisérni ezen ügy további fejlődését addig, míg Mátyás király uralkodása alatt a királyi kegyúri jog mai terjedelmét nyerte. Azonban még egyet kívánok megjegyezni. Habár a jogelvek tekintetében a római curia a konstanczi zsinat után egyáltalán nem tett engedményeket, és hazánkban sem állott be a jogfelfogás terén gyökeres változás: szembetűnően erősödik mégis az az áramlat, mely javadalmi ügyekben a rendelkezés jogának súlypontját az ország határain belül törekszik áthelyezni. Ezt világossá teszi egy statisztikai adat. IX. Bonifácz és V. Márton pápák uralkodásának tartama, szintúgy fenmaradt regesta-köteteik száma egyenlő. És míg az előbbitől javadalom-adományozási ügyekben jóval több mint 400 bullát birunk, az utóbbitól alig százat. V. A laterani regesta-kötetek nemcsak javadalmi ügyekben kibocsátott bullákat tartalmaznak, hanem az egyházi élet egész körére terjeszkednek ki. Perekben hozott Ítéleteket, dispensatiókat, búcsú-engedélyeket, régi jogok és kiváltságok megújítását, új alapítványok megerősítését stb. foglalják magokban. így tehát culturtörténeti tekintetben érdekes adatoknak gazdag tárházát képezik. A bucsú-engedélyekből megtudjuk, hogy mikor épültek vagy restauráltattak a templomok, és mikor pusztultak el. Például: hogy Henrik pécsi püspök építette szent Móricz és társai tiszteletére a pécsi bazilika egyik kápolnáját; hogy 1423-ban volt folyamatban a brassai templomnak (opere magnifico) építése; továbbá hogy a XIV. század elején tatárok pusztítottak Pécsett, és törökök dúlták föl Brassó városát, valamint a pécsi egyházmegye jolsvai templomát. A dispensatiókból látjuk például, hogy főpapjaink bandériumokat vezetve a háborúkba, vitézül részt vettek a csaták véres munkájában ; mert Eberhard váradi püspök dispensatiót kénytelen kérni azért, hogy egy ütközetben saját fegyverével öt törököt vágott le.