Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - I. közl. 145
152 történeti irodalom. sága volt. Ez az, a mi Oroszországban teljesen hiányzik, s el se tudjuk képzelni, hogy általa micsoda hatalmas erők szabadulnának föl s az orosz szellem milyen óriási átalakuláson menne keresztül. Ezt sejteti velünk a csak félig szabad szépirodalomnak már is temérdek halhatatlan alkotása. Ezt kell következtetnünk e szellemnek az exact tudományok terén kifejtett bámulatos eredményeiből, melyekben kritika mellett már kétségtelen önállóságra, sőt valódi philosophiai szellemre (például Mendelejeffnek, a világhírű orosz vegyésznek theoriáiban) ismerünk. Miért ? mert senkit sem érintvén e tudományoknak igazságai vagy vakmerőségei, Oroszországban ezek élvezik a legnagyobb függetlenséget. A társadalmi tudományok ellenben ott valósággal az állam czéljaira berendezett állami intézmények. ') működésük is tehát csak mint ilyen lehetséges. Vagyis megállapítani, analysálni szabad, — de következtetni és generalizálni csak valami előre kijelölt irányban tanácsos.2) Nem csoda, ha e szolgaság aztán az erkölcsökbe is átmegy és a tudomány minden áron magára akarja erőltetni, hogy úgy van jól minden, a hogy van, s mindig is így volt Ruriktól kezdve a mai napig.3) Legnagyobb gondolkodóik egyike, Bjelinszkij kritikus mondta : »Oroszország a maga polgárisodását és szabadságát nem önmagából (nye iz szebja razovjet) fejti ki, de ezt is, amazt is czárjaitól kapja.« Más helyütt pedig így nyilatkozik : » Jgaz, nekünk még nincsenek jogaink (nye iniejem prav) , mi még — lia úgy tetszik rabok vagyunk, de ez onnan van, mert még kell hogy rabok (dolzsny byt rabami) legyünk.« Azokat az örökké tépelődő, s lemondás vagy kétségbeesés közt hánykódó alakokat az orosz regényekben (Levin Péter, Rasz') Egy orosz ember, Szementkovszkij, a jeles publicista jellemezte csak nem rég (Isztoricseszkij Vjesztnyik 1891. decz. fiizet. 721 1.) e találó szóval az orosz tudományt. 2) Az orosz közoktatásügyi minister csak pár évvel ezelőtt az összes egyetemek történeti és jogtanárainak meghagyta, hogy előadásaikban annak kifejtésére fektessenek súlyt : hogj' a czári absolutismus a legrégibb s legnemzetibb intézmény Oroszországban. Mondani sem kell, hogy azoknak, akik e rendeletnek eleget nem tettek, puszculniok kellett még a legkitűnőbb orosz jogtörténésznek : Kovalyevszkijnak is. Mi több, mióta ez történt s külföldön tartózkodik, még munkáit se merik nagyon ismertetni s alig idézgetik ! •) Hegel philosophiájából olvasták ki ezt az oroszok, s mohón kaptak rajta, különösen a nagy többségben lévő szlavofilek, kiknek e tétel ma is olyan, mint a szalmaszál a fuldoklónak. Érdekes párhuzamra ad alkalmat e tétel, mely az orosz és franczia szellemet egy időben termékenyítette meg. De míg az abszolút Oroszországban azt úgy értelmezvén, hogy : minden úgy van jól a hogy van, az a legszélsőbb conservativismus alapeszméje lőn ; — a francziák azonban arra magyarázván, hogy : mindennek úgy kell (tekintet nélkül arra, jól-e vagy rosszul) történnie, a mint történt, ez a legforradalmibb mozgalmat : a naturalizmust hozta létre.