Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - I. közl. 145

TÖRTÉNETI IRODALOM. Orosz Történetírás 181>l-ben. I. Mielőtt az orosz történetírásnak minket magyarokat érdeklő főbb termékeit a mult esztendőről ismertetnők, — nem lesz talán fölösleges előbb annak irodalmáról általánosságban is egyetmást elmondani. Az orosz történeti irodalom — különösen 1878 óta - meglepő föllendülést mutat, tartalomban és terjedelemben egyaránt. A történetírás minden ága, a segédtudományok valamennyije állandó művelés alatt áll. Nem csak a politikai történelem talált olyan kitűnő magyarázókra mint Kosztomarof, Besztuzsef-Rjumin vagy Ilovajszkij, hanem a társadalmi ésjogtörténet (Kovalyevszkij, Vladimirszkij-Budanof, Zabjeliu, Szergejevics stb.), a gazdaságtörténet (Vaszilycsikof berezeg, Bjelajef, Lyeskof, Csicserin stb.), a nyelv és irodalom a vallás és művészetek stb. történetei is, nem is szólva a különféle helyi monographiáknak szinte páratlan gazdagságáról. Annyira megizmosodott már az orosz'történetírás, hogy tevékenységét természetes otthona határain túl is messze kiterjeszthette, helyet követelve magának az európai) tudományban. Az ázsiai orosz hódítások nyomában egész serege támadt a tudósoknak, ') kik ezen eddigelé megközelíthetetlen népek és országok rejtelmeiből, évről-évre új kincsekkel gazdagítják földrajzi, ethnographiai, nyelvészeti és történelmi ismereteinket. 2

) Csak terjedelmére nézve kisebb, de nem fontosságára, ') Érdekes, hogy tősgyökeres oroszok mellett bennszülött (cserkesz, tatár, perzsa, kalmük stb.) tudósok is közreműködnek, természetesen orosz nyelven !) Ennek köszönhetjük mi is, az ott élő vagy élt, s velünk, — fajuknál vagy eulturájuknál fogva, — rokon népekről szóló nagy irodalmat. I>e ezenkívül is van több olyan mű, melynek nagy hasznát vehetnék tudósaink, milyen például Szmirnofna.k a krími kliánságról eredeti kútfők alapján irt (Krymszkoje Khansztvo do nacsala XVIII. vj.) nagy munkája. SZÁZADOK. 1892. II. FÜZET. 10