Századok – 1892
Értekezések - PÓR ANTAL: I. Lajos király követsége a szentszékhez Avignonba 1346. elején. 139
a szent-székhez avigxoxba 1346 elején. 141 Legkisebb kétségünk se lehet tehát az iránt, bogy e helyt Tamás, újvári ispánnal van dolgunk. Nem ismeretlen egyéniség a nemes férfiú előttünk. Már 1344-ben megtaláljuk az avignoni követség tagjai közt ezen teljes czímmel: Thomas Aladarii,. comes de Yiuar, Strigoniensis diocesis, ambaxiator. ') A pápa ugyanekkor megengedte neki, hogy tizenegyed magával a szent földre zarándokolhasson ; továbbá búcsút engedett a nyitramegyei vecsei templom számára, melynek építését Tamás ispán fejezte be.8) Ugyanő, kit a pápa 1344. februárius 21. kelt, de hibásan másolt levele Thomas lia fus (Rufus) de Ursuar (Újvár) comesnek s a magyar király követének nevez.3) 1345. szeptember 14-én pedig ugyanazon pápa ezen Thome Aladari comitis Növi Castri kérésére a pécsi egyházmegyéhez tartozó Gerchin (Görcsöny, Baranya vármegye) helység templomának, mely Tamás ispánra atyai örökségképen szállott, azonképen a nyitramegyei nadlyan-i templomnak búcsúkat engedett.4) Nem más ezen Aladárfia Vörös Tamás, újvári comes, mint a PecA-nemzetség tagja s a máig fönnálló gróf Apponyi-család egyenes őse. Újvár alatt pedig nem Aha-Újvár megyét, hanem Holies várát, melyet Fehér-Egyháznak is, de Újvárnak is neveztek azon időben, kell értenünk. É várnak s közben másoknak is volt tehát Tamás ispán várnagya. Ugyancsak e Tamás castellanus de Vyuar előkerül 1. Lajos királynak Bécsben 1345. deczember 15-dikén kelt levelében,R ) hol Niphus a mellékneve; de Niphus szintén csak a másoló rossz olvasása Rufus helyett, úgy látjuk. Lajos király e levelében a magyar-osztrák határsértések elbírálására biztosokat nevezett ki a maga részéről, viszont Albert osztrák herczeg is osztrák részről. A magyar-osztrák határ e biztosok közt részekre volt fölosztva. A cseh határtól Dévényig terjedő részlet nevezett Tamás várnagynak és Ugodi Chenyknek jutott. És ím ez Ugodi Chenyk a pápai levél harmadik ismeretlene: a Chenotonus Wgut comes, kiről jegyzeteink némi fölvilágosítással szolgálhatnak. Csenyek (okiratainkban : Chenyk, Chenich, Chenig, Chenek, Çheneg, a cseh okiratokban Czenek vagy Czenko, mai helvirással Cenék) származása szerint cseh vitéz volt, ki valószínűleg még ') Archívum Vaticanum, Regesta Supplie. Clein. VI., an«. II., pars II., fol. 205. ') Theiner i. h. I., 663. 3) Theiner u. o. I., 664. *) Fejér, CD. IX/I., 295. — Theiner i. h. I., 684. Fejér, CD. IX/I., 275—7.
