Századok – 1892
Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - II. közl. 131
kik voltak az első érsekek ? 133 Míg ezek történtek, egyházunkat új szomorúság érte. Mert .Atyánk ..... elvétetett tőlünk Egyházunk .... Bernát prépostot .... emelte a főpapi székbe. Ez végbemenvén. pártfogónk ügye, amely a csapások miatt egy darabig abban maradt, újra fölvétetik és mindenki törte fejét, mily rendben vigyék véghez. De mivel a kánoni szabály .... elrendeli, hogy az apostoli szentszék és az illetőnek tanult férfiaktól jóváhagyott életrajza mélkül senki se avattassák szentté, (ez pedig azelőtt az útnak •nehézsége és hosszadalmassága miatt nagyon hátráltatta ügyünket) történt, hogy amit előbb nagy fáradság és költség nélkül el nem érhettünk, az véletlenül egészen az ajtónk előtt állott. Mert •országgyűlést hirdettek Lüttichbe, a hol Incze (II.) pápa .... Lothár királyijai találkozott .... Bernát püspökünk egyházunk főbbjeivel ott volt, és látva az önként kínálkozó alkalmat, elmegy a pápához s a vele levő római udvarhoz, a mi pásztorunk életrajzát előttük elolvassák, és hogy általa ikt-attassék a szentek sorába, buzgón esedeznek. De mivel a római egyházban az a szokás, hogy az általános zsinatban avatnak föl valakit szentté, és akkor már Szent-Lukács ünnepére Rheims városába ki volt tűzve az általános zsinat, a pápa tanácsot tartván, egyházunk kérésének teljesítését akkorára "halasztotta el . .. Akkor pedig püspökünk . . . a nevezett zsinatra indult. . . . Másnap a pápa az egyetemes zsinatban szép beszédet intézett a jelenlevőkhöz, s ebben előterjeszti egyházunk kérelmét . . . Mindnyájan beleegyeztek, hogy szenttéavattassék.« 1) Minden magyarázat nélkül is ékesen beszél e leírás, hogy még 1131-ben is az iinnepies szeuttéavattatás csak az egyetemes zsinatokban ment végbe. De ezenkívül a kortársak ismertek egy megyére szóló püspök által végzett egyszerű szentté-avattatást is, amilyenre Berthold hildesheimi püspököt kortársai kérték. A XI. század gyakorlatát a szenttéavattatásban összehasonlítva Hartvik elbeszélésével, azonnal észrevesszük, hogy kettős hibát követ el. Először, hogy az apostoli szentszéknek tulajdonítja Szent-István 1083-iki szenttéavattatását, holott akkor VII. Gergely pápa 1081 —1083. juniusig ostrom alatt levén, Magyarországgal nem közlekedhetett s egyáltalában hozzánk levelet nem küldhetett. A második hiba még nagyobb, ez pedig abban áll, hogy Hartvik szerint a római szentszék zsinatot sem tartott, hanem egyszerűen »apostoli levéD-lel esett át az összes megelőző szükséges lépéseken. Természetes és kézzelfogható dolog, hogy ilyent a XII. szá.zad elején élő püspök nem Írhatott. Legalább egy fél századnak ") Migne 141. k 1210—11. 11.
