Századok – 1892
Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107
126 közállapotok csanád vármegyében stb. ] lovassal. Az országgyűlési követ részére kiállított mandatum értelmében tartozik a követ sürgetni, hogy a katonai és egyéb helységek, melyek az 1561. évi nádori összeírás és más bizonyítékok szerint Csanád vármegyéhez tartoznak, abba ismét bekelielnztesseiiek, úgy azonban, hogy eme községek adóhátralékai ne háríttassanak Csanád megyére. Adja elő a követ az országgyűlésen mindazon szenvedéseket, melyeket az egy mezővárosból és három faluból álló kis megyének az utóbbi török háború alkalmával el kellett viselnie, midőn arra kényszerítették, hogy a német katonaságnak egész Belgrád alá élelmet és takarmányt szolgáltasson. Növelte a bajt a pestis, mely másfél évig dühöngött Csanádban, s nemcsak a lakosság felét ragadta el, de az elhunytak terheit is az élőkre hagyta. Következett az 1739. évi szigorú tél, mely az élelmet megdrágítá, a jószágot elhullajtá s mondhatatlan nagy Ínséget hozott a megyére. Midőn aztán kitavaszodott, a Tisza és Maros roppant árvizei öntötték el a megye lapályait, s a vetésekből mitsem lehetett megmenteni. Annak daczára egy egész zászlóalj katonaságot szállásoltak el a megye négy községében eltartásra, úgy hogy 10 — 15 katona is lakott egy-egy házban. Sőt még ez sem volt elég ; mert a szüntelen átvonuló katonaság élelmezési és elszállásolási terhei is a lakosságot sujták, mely ekkép zaklatva és fosztogatva, ismét elszéledni készül. A csanádi költözködőket Szeged városa minden válogatás nélkül befogadván, ez által Csanádban a contributionalis alap napról-napra csökken, míg a rendes adómenynyiség mégis a megye nyakán hagyatik meg. Előterjesztendi végre a követ, hogy a görögök, örmények, oláhok és az ottomán porta más alattvalói, a helybeliek nem csekély kárára, barmokkal, borral, pálinkával és egyéb nálunk Alagyarországban is található portékákkal és áruczikkekkel kereskednek, a bennszülöttektől a megélhetés forrásait elzárják s a nemzet pénzét az országból kihurczolják ; holott nekik a királyi rendelet szerint csak is keleti árukat volna szabad forgalomba hozniok. A követ kérni fogja tehát az országgyűlést, hogy a nevezett idegenek a közön') Az 1738 — 39-diki pestis idején meghalt egyedül csak Makón 179 férfi s 133 nő. Ezek közt volt házas férfi 40, férjezett nő .51. Fiárva maradt 149, leányárva 99. — A halálozások száma Csanád megye eg'ész területén 1175. Ugyanekkor olyan borzasztó volt a tél, hogy Csanád megyében elhullott 211 ökör, 652 ló, 700 tehén, 575 borjti, 2757 birka, 86 bárány. A csanádi magyarság nemcsak az adót nem fizethette, de megevő kenyérben is nagyon szűkölködött. Mindamellett III. Károly király követelte a megyétől, hogy napszámosokat állítson Belgrád vára lerombolásához, nehogy e várban a törökök megfészkeljék magokat. A napszámosoknak fizetett a kincstár 9 krajczárt, s adott a katonai élelmezési házból egy-egy adag kenyeret. (Csanád megye Itára.)
