Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

126 közállapotok csanád vármegyében stb. ] lovassal. Az országgyűlési követ részére kiállított mandatum értelmében tartozik a követ sürgetni, hogy a katonai és egyéb helységek, melyek az 1561. évi nádori összeírás és más bizonyí­tékok szerint Csanád vármegyéhez tartoznak, abba ismét beke­lielnztesseiiek, úgy azonban, hogy eme községek adóhátralékai ne háríttassanak Csanád megyére. Adja elő a követ az országgyű­lésen mindazon szenvedéseket, melyeket az egy mezővárosból és három faluból álló kis megyének az utóbbi török háború alkal­mával el kellett viselnie, midőn arra kényszerítették, hogy a német katonaságnak egész Belgrád alá élelmet és takarmányt szolgáltasson. Növelte a bajt a pestis, mely másfél évig dühön­gött Csanádban, s nemcsak a lakosság felét ragadta el, de az elhunytak terheit is az élőkre hagyta. Következett az 1739. évi szigorú tél, mely az élelmet megdrágítá, a jószágot elhullajtá s mondhatatlan nagy Ínséget hozott a megyére. Midőn aztán kitavaszodott, a Tisza és Maros roppant árvizei öntötték el a megye lapályait, s a vetésekből mitsem lehetett megmenteni. Annak daczára egy egész zászlóalj katonaságot szállásoltak el a megye négy községében eltartásra, úgy hogy 10 — 15 katona is lakott egy-egy házban. Sőt még ez sem volt elég ; mert a szün­telen átvonuló katonaság élelmezési és elszállásolási terhei is a lakosságot sujták, mely ekkép zaklatva és fosztogatva, ismét elszéledni készül. A csanádi költözködőket Szeged városa min­den válogatás nélkül befogadván, ez által Csanádban a contri­butionalis alap napról-napra csökken, míg a rendes adómeny­nyiség mégis a megye nyakán hagyatik meg. Előterjesztendi végre a követ, hogy a görögök, örmények, oláhok és az ottomán porta más alattvalói, a helybeliek nem csekély kárára, barmok­kal, borral, pálinkával és egyéb nálunk Alagyarországban is található portékákkal és áruczikkekkel kereskednek, a bennszülöt­tektől a megélhetés forrásait elzárják s a nemzet pénzét az ország­ból kihurczolják ; holott nekik a királyi rendelet szerint csak is keleti árukat volna szabad forgalomba hozniok. A követ kérni fogja tehát az országgyűlést, hogy a nevezett idegenek a közön­') Az 1738 — 39-diki pestis idején meghalt egyedül csak Makón 179 férfi s 133 nő. Ezek közt volt házas férfi 40, férjezett nő .51. Fiárva maradt 149, leányárva 99. — A halálozások száma Csanád megye eg'ész területén 1175. Ugyanekkor olyan borzasztó volt a tél, hogy Csanád megyében elhullott 211 ökör, 652 ló, 700 tehén, 575 borjti, 2757 birka, 86 bárány. A csanádi magyarság nemcsak az adót nem fizethette, de megevő kenyérben is nagyon szűkölködött. Mindamellett III. Károly király követelte a megyétől, hogy napszámosokat állítson Belgrád vára lerombolásához, nehogy e várban a törökök megfészkeljék magokat. A napszámosoknak fizetett a kincstár 9 kraj­czárt, s adott a katonai élelmezési házból egy-egy adag kenyeret. (Csanád megye Itára.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom