Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a tökök uralom után. 121 püspök, még nem foglalta el egyházmegyéjét, s a megye gyűlésén a makai plébános által helyettesítteté magát. Megjelent az összesmegyei birtokos nemesség: Návay György Földeákról, kinek apja Pál 171 l-ben kapta czímeres nemesi levelét, nagybátyja János pedig 1713-ban szegedi plébános volt ; továbbá Aradról Edelspacher Zsigmond és Edelspaclier Ignácz, kik időközben szintén szereztek Csanádban némi földbirtokot. Eljött még Simonyi József aradi főjegyző is, mint meghatalmazottja Csanád vármegye legnagyobb birtokosának, Rajnáid modenai berezegnek, ki III. Károly által hűséges szolgálataiért csak az imént Arad és Csanád vármegyék nagy részének és egész Zaránd megyének földesurává tétetett. Az innentúl lefolyt évtized alatt a főispánt rendszerint Májer Gábor kanonok s püspöki belvnök. a modenai herczeget pedig Bibics Jakab aradi alispán képviselte a csanádi megyegyűléseken, melyek fölváltva Makón, Földeákon, Battonyán és Tornyán tartattak, nem lévén még a megyének sem állandó székhelye, sem székháza, de ami legjellemzőbb, több község sem találtatván akkor Csanád megyében, mint csak ez a négy. Részben lakott vagy egészen puszta praeclium tizenöt találtatott a megyében. Ezek : Kovácsháza, Tompa, Kamarás, Apadus, Dombiratos, Fecskés, Komlós, Kunágota, Kúpra, Meggyes, Földvár, Kevermes, Vizes, Bánhegyes és Kaszaerek. A megyegyűlések jó ideig maradtak még néptelenek ; legföljebb a provinciális biztosokat, a gazdatiszteket, a négy község bíráit, esküdtjeit és Íródeákjait rendelték be az urak, hogy többen legyenek. De azért, ha publicus okmányt állítanak ki, mindig ez ünnepélyes szólammal kezdik : »Nos universitas praelatorum, baronum, maguatuni et nobilium Comitatus Csanadiensis.« Kezdetben alispánja, szolgabírái s más választott tisztviselői nem voltak még a megyének ; de volt az adók beszedésére egy perceptora, ki mellett egy íródeák vezette a vármegye tollát. Ha pedig fontosabb jogügyekről tárgyaltak, vagy éppen főbenjáró dolgokban kellett itélniök, Zaffiry Imre, vagy Marczibányi Lőrincz törvénytudókat szólították elő a vidékről, kik azonban sohsem védték a sedriákban a vádlottakat, hanem csak a Tripartitum fenyítő paragrafusait mennydörögték a szegény bűnösök fejére. A perceptorságot kezdettől fogva a megye újjáteremtője, vezére és lelke, Kavay György viselte fáradhatatlanúl ; s mikor criminális perek fordultak elő, esetről-esetre őt nevezte ki a püspök-főispán a büntető törvényszék elnökévé, vagyis alispánná, ') Fizetésben a főispán, percep-') 1738. évi ápr. 9-én írja Falkenstein Albert báró, csanádi püspök és főispán a megyének : »Cum actu in Comitatu lioc Csanadiensi nonnullae criminales causae occurrunt, quibus ego ob dignitatem meam ecclesiastic-am praesidere nequeo, sed nec Comitatus liic magistratualibus personis ob sui