Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

"118 közállapotok csanád vármegyében* Ders csanádmegyei falvak és uradalmak a csanádi püspökség nevén álltak; s hogy ezen kivfíl Pálffy egri püspök 1663-ban Nádasdy Ferencz országbíró vallató parancsára kihallgattatván,, hit alatt bizonyította, miszerint 1653-tól 1659-ig, míg ő a csanádi püspökséget birta, Királyhegyes, Mezőhegyes, Tótpalota, Nagylak, Kökön y ; Sehaj, Pörösre't, Mágócs és Makó tizedet fizettek neki, a Makó melletti Szentlörincz mezővárost pedig egészen birta.A mi a Telegdy, Palatics és Makó családok örökségére támasztott igényeket illeti, azokat nem ismerték el Bécsben jogosultaknak ; mert az özvegy Báthory Zsófia és utóbb II. Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem a Rákóczy Zsigmond fejédelem hagyatékaképen követelték magoknak Makót, noha Rákóczy Zsigmond erőszakosan foglalta azt el és igazságtalanul tartotta lefoglalva. Még kevesebb joga volt Makóra Balassának. A szilajvérű Balassa Imre gróf ugyanis gyakran ragadtatott féktelenkedésekre, s mint Thököly Imre párthíve, Makót csak nádori adomány révén birta, azonhan összes magyarországi uradalmait hűtlenségen elveszítette. Mindezeknél fogva 1719. évi márezius 20-án Löwenherg János udvari kamarai elnök a király következő határozatáról értesíté a pozsonyi kamarát : »Noha a kir. kincstárnak elvitázhatatian joga van Makóra,, ö felségének legmagash akarata mégis az, hogy ez a jószág, részint mint az elvesztett tizedek s más püspöki javak némi aequivalense,. részint mivel a lázadásra hajlandó marosvidéki ráczságot szemiigygyel kell tartani, s most a béke megkötése után, midőn a végszélek határai is tovább terjesztettek, meg is kell fékezni, a csanádi püspöknek adományoztassék. Minélfogva nem marad egyéb hátra, mint hogy az említett Makó mezőváros, a kir. fiscust megillető jogok mellőzésével, Nádasdy Lász'ó püspök úrnak r/signáltassék és átadassék ; a lakosságnak pedig semmi szín alatt meg nem engedhető, hogy az ellen a kir. kamarához felfolyamodhassanak.« 2) Makó továbbra is meghagyatott ugyan kamarai mezővárosnak (ein fiscalisch Oppidum), de az akkori határa Nádasdy püspöknek resignáltatott »ideiglenes javadalmazás« czímén olykép, hogy a püspök eme uradalmi jószágon kivűl évi 2000 frt állami fizetésben s a kamarától mintegy 1400 —1500 frtot tevő földjövedelmi hányadban (Terrestral-Proventus) részesíttessék.3)') V. ö. Oltványi : A csanádi püspöki megye birtokviszonyai. Bécsi cs. és kir. udv. kamarai Itár. Acta Eppatus Csanád. 3) Bécsi udv. kamarai Itár, id. h. Nem áll tehát, a mit Oltványi Pál" minden indokolás nélkül mond, hogy Nádasdy Makó mezőváros határából csak *egy kis részt« kapott volna. (A csanádi p. m. birtokviszonyainak r. története, 25. 1.) Erről a »kis részről* szó sincs az eredeti okiratokban, sőt ellenkezőleg mindig az egész »Oppidum Makó«-ra szólnak a királyi kinevező okmányok.