Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a tőrök uralom után. rácz vezért, s magokkal liurczolták őt. Tököly később csak nagy íigygyel-bajjal szabadulhatott a kurucz fogságból. ') Az 1709. év telén Makóra érkezett kuruczok nemcsak innen, banem a környékbeli katonaközségekből is nagy számú szerb népet kényszerítettek kivándorolni a Maros balparti tájaira, a honnan nem is költöztek többé vissza. Részint ez a kivándorlás, részint a háborús idők öldöklései és pusztításai tetemesen megritkították Csanádban a szerb lakosság számát. 1708-ban más szerencsétlenség is érte e népet. Aradon kiütvén a pestis, nyáron át csakhamar ide is elharapódzott, s ijesztő mérvben kezdé tizedelni a lakosságot. A nép rémülve menekült a vészkóros községből az alsó Duna vidékei felé, s a szerbek közül ismét számos család költözött ki innen a Bácskába és a Szerémségbe. Kevéssel ezután az 1711. évi május 1-én létrejött szatmári béke lecsendesíté a marosi széleken is a hosszas guerilla harczok alatt teljesen kimerült és megfogyatkozott szerb helyőrségeket. Az I. József halála után trónra lépett III. Károly király, ki a békét szentesítette, eltiltott minden üldözést, s 1712-ben Pozsonyba koronázási országyűlésre hívta meg a magyar rendeket. Az egybegyűlt rendek mindenek előtt azt követelték az új királytól, hogy a százados török háborúk s hódítások, által szétszaggatott ország visszafoglalt részei abba ismét bekebeleztessenek. Egy ilyen részül említik a rendek többi közt Csanád vármegyét is. Az 1715-ig elhúzódott országgyűlés 92-ik törvényczikkében azon biztosítást nyerte a nemzet, hogy a névszerint felsorolt többi elszakadt területekkel együtt Csanád is vissza fog kapcsoltatni az anyaországhoz. Csakhogy a bécsi központi kormány többféle politikai s hadi tekinteteknél fogva, valamint azért is, mivel a visszakapcsolandó megyék határai bizonytalanok s líjonnan kitűzve még nem valának, ezen ügyet egy e végből kinevezett országos bizottságnak előterjesztéseig elhalasztandónak Ítélte.2) Ezt a halasztást hosszabb időre kitolták a váratlanul bekövetkezett események. Alig oszlottak szét Pozsonyból az országgyűlés tagjai, midőn a karloviczi béke által ért veszteségei miatt bosszús porta 1716. évi juliusban Ali nagyvezért kétszázezernyi sereggel Magyarország ellen küldé. Jenő berezeg a birodalmi hadak élén Futaknál fogadta az ellenséget s Pétervárad közelében augusztus 5-én fényes diadalt aratott rajta. A péterváradi győzelem lehetővé tette Temesvárnak, a török ') Bécsi hadi Itár. Feldacten d. k. k. Armee im Kriege gegeil die Kebellen in Ungarn. 1708. ') Szentkláray : Száz év Délmagyarország újabb történetéből. I. 121.1. SZÁZADOK. 1892. II. FÜZET. 8