Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

"110 közállapotok csanád vármegyében* hanem a szegedi barátok által láttatá el lelki szükségleteit. Hasonló sors érte a többi csanádmegyei községeket is a Maros innenső és túlsó partvidékén Békés és Bihar, Zaránd, Arad és Temes megyék határáig, és délnek le egész a Becse és Kikinda alatti Bocsárig és Bikácsig, a meddig a régi Csanád vármegye rengeteg területe elhúzódott. Száztizenkét magyar község népe lett földönfutóvá, s ezek közű! kilenczvenkettő magyar főurak és nemesek, tizenöt a csanádi püspök, öt község pedig a csanádi káptalan birtoka volt. ') A megye birtokos nemessége, mely közt a XVI. században a Telegdy Mihály, Miklós, Mátyás és István testvéreket, Makó Lászlót, a Zay, Kasztellánffy, Ocskay, Edenffy, Széli, Serényi, Dóczy, Ovcsárovics, Toldy, Balassa, Kendy, Mágócsy, Székely, Csáky, Czibak, Korláth, Losonczy és Bebek családok fényes neveit találjuk, végkép elenyészett e vidékről. Birtokaikat hűtlenség czímén. vagy más okokból, majd a császár, majd az erdélyi fejedelmek szedték el, majd a beléjök ült török irtotta, míg végre fegyverhatalmi foglalás révén a kincstár tulajdonítá el magának, hogy aztán nagyobbrészben a marosi szerb határőröknek engedje át. A német kormány által felállított ujszerzeményi bizottmány (Commissio Neoaquistica) itélt és rendelkezett oly javakról, miket a király esküje szerint köteles volt az ellenségtől visszafoglalni s birtokosaiknak visszaadni ; itélt és rendelkezett a nélkül, hogy az uradalmak körüli jogügyek elbírálását a rendes törvényszékek elé bocsátotta volna. így kerültek a csanádmegyei ősi magyar javak az állam birtokába, s az államtól a rácz miliczia kezére. A határőrök négy osztályra osztattak : ténylegesen szolgáló katonaságra (Landmiliiz),mozgócsapatokra (Csardakenvolk), szolgálatképtelen rokkantakra (emeriti) és kivételesekre (exempti). Az első három osztály katonai, az utolsó már saját szerb polgári jurisdictio alá esett ; s nehogy a megye által elnyomassék, polgári ügyeinek vezetésére saját nemzetségéből királyi bírákat és knézeket kapott. E kettős jurisdictio értelmében a földbirtok is két részre osztatott : katonai és provinciális földekre. A katonai földeket a katonaság (Nationalmiliz) minden teherviselés nélkül haszonélvezte. Tartozott azokat zsold-aequivalens nevezet alatt kezelni és a tényleges szolgálatban levő utódra hagyományozni, a jövedelemből pedig a családbeli rokkantakat eltartani. E földek a család kihaltával visszaestek aztán a kincstárra. A kivételesek kezén levő provinciális földek haszonélvezete után fizet') Antiqua Conscriptio Anni 1561, seu Regestrum ferendi subsidii S. C. Regiaeque Majestati. (Csanád-egyházmegyei Történelmi Adattár. I. k. 373—375 11.) A Földváry István 1561. évi u. n. nádori conscriptiója 115 csanádmegyei helységet számlál föl.