Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Gr. Széchen Antal megnyitó beszéde. 3

10 BART A LUS ISTVÁN. A branle. Ez a táncz egészen független az előbbiektől. Szószejrint annyi, mint ingó, vagy hintázó ; franczia társas táncz, élénk mozgású s derült hagulatú zenével. Végzáradékul rendesen fő dallamát újrázza, melyre ilyenkor egy humoros vagy élezés versecskét is szoktak danolni. Maga a táncz körtáncz volt, a mennyiben a tánezoló alakok egymást kézenfogva, körben állottak. A XVIII. századdal már örök feledésbe merült branle-ok szokták megnyitni a táncz-estélyeket. Tánczszerkezetök különféle volt, s ehhez képest zenéjökben is találunk páros és páratlan ütenynemű rhythmusokat. Ezt a zenét szemben a pávatáncz és galliárda zenéjével, a XVII. század elején egyszerűbbnek, alakilag rövidebbnek találjak ; azonban jellegvonásukat illetőleg akár középtételeik, akár záradékaik mit sem különböznek. Eőlcg hangsúlyozni akarom, hogy találunk bennök olyanokat, melyeket napjainkban határozottan oláhnak mondanánk ; s viszont olyan képletezést, mi a magyarnak kitűnő sajátsága. A ballet. Nem az a táncz ez, mely — mint franczia találmány — kezdetben színpadi tánczegyveleg volt, s később életet adott a mimészettel párosult operatáneznak, vagy tulajdonképeni balletnek. Mostani szemlénk tárgyának semmi köze a ballettel. Szerkezete rövid dalforma, s a dallamára énekeltek és tánczoltak is, mint napjainkban a népdalokra. Tánczszerkezete kétségkívül sajátságos lehetett, de zenestilja a fentebbiekkel egészen egyöntetű. Utenyneme páros ; zenekörei rövidek. A volte. Ugrós keringő, vagy a chemnitzi szótáríró szerint : volta duorurn in gyrum saltatio, azaz két egyén körben ugrása. A volte régi galliarda-féle táncz, mely szintén Olaszországból került Francziaországba. E tánezban a férfi a nővel folytonosan körben forogva haladnak előre. Zenéje három méretes. Rousseau szerint divatból már régen kiment három méretes idejű dal, melynek saját keringő táncza is volt, honnan volte-nak