Századok – 1892

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások a pápai levéltárakban. - I. közl. 97

102 nyomozások mát oszsza meg férjével, mindazoktól pedig, kik az ellenkezőt tanácsolják neki, mint Isten és a saját ellenségeitől óvakodjék. Egyszersmind személyesen is óhajtván a jó viszony megszilárdítására hatni, meghagyta Johannának és Endrének, hogy mielőbb jelenjenek meg Avignonban, hol őket maga fogja ünnepélyesen megkoronázni. ') Majd két hónappal később a pápa Johannának megelégedését nyilvánítja afölött, hogy férjével egyetértőleg buzgón intézi az ország ügyeit.2

) Ily körülmények között engedett Johanna kéréseinek, és felmentvén őt az Avignonban való meglelenéstől, a cliartresi püspököt felhatalmazta, hogy Johannát és Endrét Nápolyban koronázza meg.3

) Mondanom sem kell, hogy Johannának utóbbi kibéküléseférjével és ennek az uralkodói jogokban részeltetése álnok színlelés cselekményei voltak, melyekkel Endrét és híveit, a pápát éskövetét tévútra vezetni akarta ; mialatt a pápai Ítélettel sújtott és fenyegetett cselszövők előkészítették az ádáz bűntényt, Endre meggyilkoltatását, ami hat nappal az említett pápai rendelkezés előtt, szeptember 15-én hajtatott végre .... Nagy Lajos királyunk nápolyi hadjáratai, ezekkel szemben a szent-szék magatartása, valamint ezen eseményeknek az európai politikával összefüggése szintén sok tekintetben új világítást nyer YI. Kelemen és utódja YI. Incze regestáinak tartalmából. Ismeretes, hogy Lajos király egész halálig nem szűnt meg az olaszországi politikai mozgalmakban jelentékeny részt venni. És ezért a florenczi köztársaság is, mikor 1373-ban az Avignonban székelő, franczia befolyás alatt álló szent-szék ellen Olaszországban mindinkább terjedő elégületlenséget felhasználva, az egyházi állam ellen nyílt háborút készült indítani, a »szabadság« jelszavát írva zászlajára, — a magyar király támogatását vagy ') Az 1345. junius 11-én Johannához intézett levelei a 139-ik regestakötetben 92., 93., 94. számok alatt. •) A pápának 1345. augusztus 5-én Johannához irt levele ugyanazon regesta-kötetben 214. szám alatt. 3) A pápának ez ügyben 1345. szeptember 21-ikén kibocsátott rendeletei ugyanott 403—430. számok alatt.