Századok – 1891
Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Bodnár Zsigmond „A magyar irodalom története” 509
510 tálícza. 18 4 9-bői vajmi kevés írat maradt fel a vármegyei levéltárban, mindössze a febr. 8-ától ápr. 10-ig tartott császári kir. biztosi ideiglenes kormányzás idejéből maradtak fönn az alispáni rendeletek, jegyzőkönyvek és a világosi fegyverlerakás utáni katonai kormányzás jegyzői fogalmazványai. Ezekből nyújt Pongrácz mindenek előtt kivonatokat. Azután a vármegye tisztikarának névsorát közli 1848-ból, majd 1849-ből a két császári provisorium hivatalnokainak és a köztök levő alkotmányos tisztikarnak (ápr. 21 — szept.) három különböző névsorát, úgy törvényszéki bíráiét is. Tizenegy esztendei elnyomatás után a vármegyék is új életre kezdenek ébredni 1860 végén. Pongrácz Lajos is ott veszi fel újra kivonatai fonalát a vármegye 1860. évi decz. közgyűlésével s erről, valamint az 1861. év folyamáról érdekes feljegyzéseket nyújt vármegyéje történetéhez, melyet több okirat közlésével s a vármegye 1861. tisztikarának s a hon védegylet 1867. tagjainak névsorával zár be. Eme kivonatok becses adalékúl szolgálnak Hontvármegye történetéhez. — A SZABADKŐMÍVESSÍG TÖRTÉNETÉBŐL, melyet Abafi Lajos németül ír és fűzetenként ad ki, megjelent a 14. és a 15—16. kettős fűzet, melyekkel a II. kötet bevégződik. E három utólsó fűzetben különféle magyarországi szabadkőmíves páholyok története vau tárgyalva a szabadkőmivesség harmadik 1772 — 75. időszakábau. Ezek a varasdi »l'union parfaite« és a »három-sárkány« páholy, az eszéki »éberség«, a pozsonyi »titoktartás« (Verschwiegenheit), az eperjesi »erényes utas«, a selmeczi »erényes emberbarát«, a zólyomi »koronás reménység« s végül a »Draskovich-observanz« páholyok. Két kép, Malabaila Emánuel József (Graf von Canal) és Mozart arezképei nyitják meg a füzeteket, melyeknek ára egyenként 40 kr. Az egész II. kötet 284 lapra terjed. — »A BUDAVÁRI CASINO-EGYLET félszázados története« czím alatt igen becses és érdekes monographia hagyta el a sajtót. Ez a kis munka eltalálta a hangot, hogy »egy utóvégre is csak szórakozás és mulatság czéljából alakúit társulat« történetét hogyan kell megírni : kerülte a végleteket, nem esett nagyhangú magasztalásokba, de azért kimutatta, hogy a társulat Budán fontos mívelődési és társadalmi missiót teljesített és pedig akkép, hogy erős nemzeti jellegét megtartotta. Valóban érdekes olvasmány ez : kicsinyben tükre nemzetünk félszázados történetének s irva is úgy van, hogy élvezettel lehet olvasni. Egy darab kortörténet, adalék társadalmi életünk rajzához. — A SÜMEGI CASINO TÖRTÉNETÉT, annak félszázados fennállása alkalmából Damay Kálmán a Casino jegyzője megírta, s egy 39 lapos füzetben kiadta. Ezt a Casinot Kisfaludy Sándor alapította s ő is volt első elnöke. A megalapításnak érdekes és élénken írt leírásán kezdve vázolja a Casinonak félszázados történetét, mely jobb, mostohább volt a hazai viszonyok szerint. Egy érdekes fejezete azokat a mozgalmakat sorolja fel, melyeket a Casinoban pendítettek s érleltek meg, egy másik Kisfaludy Sándor lemondását tárgyalja, festi továbbá a Casino anyagi viszonyait — s közli tiszti-
