Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

458 dit. kvacsala jános. kormányzása mellett mennyiben van a teremtményeknek szabad akaratjuk. Az előszó megemlékezvén a disputatio alkalmiságáról, teljesen sckolastikus álláspontot jelöl meg a vitatkozás álláspontjául, hogy a bölcselet mívelendő, mivel a theologusnak hasznára van. — Alstedt említi, — hogy az iskolában a theol. és philos, tanfolyamot 3 év alatt kellett elvégezni ; azt következtethetjük, hogy az egész iskola voltakép theol. intézet volt, mely a philosophiát ápolta ugyan, de csak a mennyiben az a theologusnak hasznára van. E mellett a tanárok a korral és a tudománnyal haladtak. Alstedt 1631-ben kiadott Herbornban is egy tudományos munkát a pentateuchról, s összeköttetéseivel mennyire csak lehetett fenntartották. Bizonyára örömöt okozott Alstedt volt tanítványának Comeniusnak diadala, melyet a Janua linguarumjával 1631-ben az egész tudományos világban aratott, s külföldre menő ifjak által többször üdvözölte volt kedvencz tanítványát, mire az 1633-ban egy gyönyörű levélben válaszolt s biztosította, hogy Amosum ilium olim tuum, eundem ilium esse Tui amantem et observantem.2) S lehet, hogy ez összeköttetésnek is köszönhető a felszólítás, mely az erdélyi református egyházhoz 1633 táján érkezett a két evangelikus felekezet közt való általános egyesülés ügyében. Mint Istentől küldött apostol járta be ez időben Némethon s általában Európa evangelikus földjeit a britt Dury (Duraeus) János, s a külellenségtől való elnyomás czéljának kedvező körülményét felhasználva, békítő felszólításokat és pontozatokat intézett a két prot. egyházhoz, az ágost. és helvét hitvallásuakhoz. Erdélybe is megküldte körlevelét, mely általában azokhoz volt intézve, kik érintkezésbe akarnak lépni az egyházi béke előmozdítása ügyében.3) Négy kérdést tett fel elmélkedési tárgyúl Duraeus a levélben : I. Mimódon lehetne a külföldi (exoticae) egyházakat a németekkel szövetségbe hozni. II. Mimódon az evangélikusok közös védelmét és terjedését előmozdítani. examinandam proponit Johannes Henricus Bisterfeldius philosophiae professor Ad d. 8. et 15. Maj. respondentibus Stephano Keseruei et Johanne Benyei, Hungaris. Albae Juliae Imprimebat Jacobus Effmurdt Suae Serenitatis Typographus Anno 1630. L. Különben Szabó f. i. mű II. 127 1. ') L. Nicéron f. i. műve ; A. művei közt az 56 számú. ') E levél másolata datum nélkül a cseh kir. muzeumban van ; az évszám megállapítható a levél e szavaiból : »intra hoc quinquennium, quo me Polonia habet« A levél czíme ad Alstedium in Transsylvaniam. 3) Duraeus Prodromus p. 22 : Irenicorum Scopus, Quaestiones Parascenaticae ad deliberandum propositae iis,qui in negotio Pacis Ecclesiasticae promovendo receperunt aut recepient se pium cum aliis commercium inire et fovere velle.