Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

452 dit. kvacsala jános. megrémült lelke a vandal pusztítást látva visszatérni, oda irányítja a figyelmet, a hol az egyedül lelhet megnyugvást, a szentíráshoz. S ezen törekvésénél azon könyvek után nyul. melyek a leghatásosabb vigaszt nyújthatják vala, a prophetikusoklioz, melyekből örömmel olvassa, hogy jönni fog oly boldog kor, midőn a hívők, Krisztus jelenlétében, egyesülni fognak a benne és Istenben való hitben, miután az ellenséges Antikrisztust megsemmisítették. Megkísérti a számvetést s kijő, hogy e kor ugyan még nincs jelen, s lehet, hogy nem is élik meg, kik élnek, mert 60—70 év választja el tőle, — de e kort még oly sok változásnak kell megelőznie, hogy a mostani sanyargatás lehetetlen, hogy sok ideig tartson. E meggyőződés, melyet chronologiai számadásaiban, ') tudományos eredmény gyanánt adott elő, a Triumphusban pedig a bibliából megalapított vala, egy külön erre szánt mű megírására vezette, melyet azért kell megemlítenünk, mivel Heidegger szerint e művében már Bisterfeld is segítkezett.a) E mű a Diatribe de mille annis.3) A szentírás, az ész, s tekintélyek egyaránt bizonyítják, hogy Krisztus ezerévi uralmát várni kell, sőt hogy az nincs messze — legyen ennek bizonyossága vigasz a sanyarú helyzetben, melyben Némethon ezúttal sinlődik. Mennyi e műben Bisterfeld része, nem tudjuk megállapítani ; elég a megjegyzésből annyit kivennünk, hogy mint nagynevű mestere egyéb szellemi sajátságait, úgy ezen rajongó hitet is már ifjúkorában, s közvetlenül mesterétől vette át Bisterfeld. Azonban Bisterfeld látókörét a herborni akadémia és termékeny, hívő tanítója Alstedt nem korlátozhatták az ő szellemök terére. Fukar adataink ugyan az indító okot s a tények közelebbi részletezését nem nyújtják, de elegendő a két adat, hogy 1625-ben Angliában s 1624-ben és 1628-ban Svájczban volt, hogy feltegyük, hogy kora sokféle szellemi mozgalmaival teljesen tisztába jött, s azzal megismerkedvén, becsülni is tanúlta. Igen jó kiegészítője volt ifjúi tanulmányainak, hogy a többé-kevésbbé mégis csak a scholastica felé szító Alstedt-féle bölcseleti irány mellett, Bacoban a természetbölcseleti irány jeles képviselőjét is megismerte.4) 0 Methodus admirandorum mathematicorum Hebron ed. sec. 1623. p. 146 — 147. és 482—484. 2) Lásd — Dissertationum selectarum etc. p. 652. : »Alstedius . . . Regnum millenarium ... in terra obeundum ... in Diatribe de mille annis édita. A 1627 uti patebat, incrustatum ivit, secundas ei faciente genero doctissimo Bisterfeldio.« s) Lásd erre nézve szerző értekezését : A XVII, századbeli chiliasmus történetéhez. Prot. Szemle 1890. III. szám. *) E korból nincs ugyan adatunk reá, de lehetetlennek tartjuk, hogy ki 1625. Oxfordban volt, az Baco műveire ne lett legyen figyelmessé.