Századok – 1891
Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 511
TÁRCZA. 513 netét Rambaud és Lázár munkái után Elek czártól Nagy Péterig. A könyvismertetések rovatában több hadtörténeti munkák mellett Praknói Mátyás királyát is méltatja. — A MAGYAR NYELVŐR márez. áprilisi s májusi füzeteiben a specialis szakmunkák közt általánosabb érdekű közlemények a következők : A magyar nyelv képes beszéde Kulcsár Endrétől ; a magyar gerundiumialakok történeti fejlődése Mócs Szaniszló Gyulától ; Mátyusföld nyelvjárása Zolnai Gyulától, Hírlapjaink magyarsága és egy szarvas hiba Grestes Miksától. A Sirisaka Andor által kiadott »Magyar közmondások könyvé«nek talpra esett bírálata Névy Lászlótól. Sok érdekes van a helyreigazítások s néphagyományok közt is. — Az ETHNOGRAPHIA II. évfolyamának, (melyet Hermann Antal társ. titkár és Katona Lajos társ. jegyző szerkeszt) 2— 5 ik füzeteiben a főbb közlemények a következők : Az áldozatok (rumén népmythologiai képek) dr. Marinescu Atauáztól ; Párhuzamok magyar meséinkhez Katona Lajostól; Ráolvasók és Délvidéki népmondák (I — III.) Kálmány Lajostól ; Pintér S. és Ivánffy Gy. két czikke a palóczokról ; Eszlegartól karácsonyi népjáték Szamosűjvárt ; A magyar nemzet alakulása Réthy Lászlótól. Aztán társasági ügyek, népköltési hagyományok (Király Pál : a bíróné ; Kórody János : karácsonyi vers ; Veres Endre : erdélyi meseváltozat ; Nagy József árvamegyei tót népszokások) s Magyarországi ethnographusok (dr. Marinescu M. Atanáz dr. Versényi György és Huszka József) rövid életrajzai következnek. Végül irodalmi szemle fejezi be a változatos és gazdag tartalmú füzeteket. — A KATHOLIKUS SZEMLE ez évi Il-ik füzetében több becses történeti s irodalomtörténeti dolgozat foglaltatik. Horváth Cyrill folytatja »Nemzeti irodalmunk a reformáczióig« czímü czikkét, Pór Antal befejezi Kanizsay István zágrábi püspök életrajzát, Vélics L. folytatja »Kleutgeu és a régiek filozófiájáról írt tauúlmányát s Talcács Sándor czikket kezd meg a Mondolatról és hatásáról. A füzetet könyvismertetések s bírálatok zárják be. — A PROTESTÁNS SZEMLE IL ik füzetében Zs. M. Kermann Dániel ev. püspök életrajzát kezdi meg Zs. M. érdekesen és szépen ecsetelve az 1672-ik évi vallásüldözéseket s Kermann életét 1688-ig vázolva. Egy másik történelmi czikkét » A reformatio Magyarországon a mohácsi vészig« Zoványi Jenő irta. A könyvismertetések rovatata a Fáyról irt életrajzokat bírálja s a tartalmas füzetet hazai és külföldi irodalmi szemle zárja be. — A MAGYAR SIÓN, harmadik, márcziusi füzetében Nogáll László magvas czikket kezd meg Róbert mester esztergomi érsektől s e füzetben bemutatja mint veszprémi püspököt (1209.), szereplését az aranybulla megalkotása körül, érsekké választatását s mint hittérítőt. Szó'lló'sy Károly folytatja a győr egyházmegyei papság irodalmi működéséről megkezdett czikkét s Fengler és Ficzkó József irodalmi működését méltányolja. — Az áprilisi füzetben Nogáll folytatja czikkét Róbert érsekről s a hires
