Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Az orosz birodalom története. (Irta Dr. Lázár Béla ism.) 486

490 TÖRTÉNETI IRODALOM. 490 ságos ; az előadás nem oly fényes, de alapos, a benyomások nem oly megragadok, de mélyebbre hatnak s tartósak. A két rendszer és anyagfeldolgozási modor külön előnyei mellett kérdés : minő eredményt mutat a használt források egybehasonlítása ? Az őskornál Rambaud a byzanti írókat és Nestor 862-től 1203-ig terjedő krónikáját használta, azon innen 1611-ig Karamsin 11 kötetes kitűnő művét, a mit I. Sándor czár is részben átnézett ; dr. Lázár is ezeket, az elsőt Stritter latin szövegei szerint ; s ha a későbbi korból Rambaud, Szoloviev, Kosztomarov, Zabielin és Krause (I. köt. 237. 259. 11.) müvei mellett oroszországi tapasztalataira épít, dr. Lázár Gyula is művében Lelewel, Ustrjalov, Ryttschkow, Hermann, s Magyarországot illetőleg Thuróczi, Gebhardi műveit, s az újabb magyar történetnyomozók forrásközléseit felhasználta. Ha valaki kérdésül teszi : szükség volt-e Rambaud müve magyarra fordítása után dr. Lázár eredetileg magyarul írt hasonló művére ? Én szükségnek tartom, s úgy az író, mint a kiadó, Szabó Ferencz úr fáradságát a nemzeti irodalom iránti hasznos szolgálatnak. Nézetemet igazolja a két mű eszméje, czélja és kivitele. Rambaud tudós könyvet írt tudósoknak röviden, dr. Lázár kellemes és hasznos, de bővebb tartalmút a nagy olvasó közönségnek. Amaz a francziáknak akart kedveskedni, ez részrehajlás nélkül írt saját nemzetének. Rambaud az őskorban alig említi a magyart s vele rokon népeket ; dr. Lázárnál a magyar honfoglalásnál már találkozik a magyar Kiew alatt az oroszszal s csak ennek hőv hadi sarcza s engesztelő kérése bírta tovább vonulásra. Rambaud az orosz nagyfej edelmeknek a gör. kel. vallás melletti küzdelmét önállóan tárgyalja ; dr. Lázárból észreveszi az olvasó az orosz fejedelmek keleti, a magyar fejedelmek nyugati vallás melletti párhuzamos törekvését ; mindkettő apostoli működést végez, s csaknem egy időben tér egyik a keleti, másik a nyugati vallásra s áttéríti népeit is. Gizella és Szent István oly nagy és szent nevek Magyarország őstörténetében, mint Oroszországéban Igor és Olga, s a nagy Wladimir, a ki mint Szent István új keresztény névűl a Wassilij nevet kapta. Rambaud csak egy-két Arpádházból való magyar királyi érintkezést említ meg; dr. Lázár amaz első mozzanattól kezdve, midőn Kopasz László fiait, Endrét és Leventét, Jaroslaw, a nagylelkű és vendégszerető orosz nagyfejedelem védelmébe fogadta, s később Anasztázia leányát Endréhez nőül adván, a két uralkodó-ház közt belső frigy és rokonság köttetett, (I. köt. 137. 139. 11.) I. Endre és Kálmán. II. István, II. Géza, II. és III. Béla, II. Endre, IV. Béla Árpád-házból való magyar királyoknak 300 éven át az orosz nagyfejedelmekkel