Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - II. közl. 89

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ ORBÁN BALÁZS FELETT. (Felolvastatott a M. Tört. Társulat 1890. okt. 2-ki választmányi ülésén. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. A Székelyföld Leírásának egyik jellemző vonása, hogy irója szemeivel látta, amit leirt, megjárt minden falut és várost, megvizsgálta azok leveles ládáit és levéltárát, a mestergerendákon tartott Biblia- és énekeskönyvbeli jegyzeteket, magánosok családi régi iratait, a várak, kastélyok, templomok és tornyok körfalait, érődéit, bástyáit és sánczait, a harangokat, temetőket, sírokat és sírköveket, kősirkereszteket és fej fákat s azok feliratait; megfigyelte a nép szokásait és életmódját, észjárását és erkölcseit, ünnepeit és mulatságát; meghallgatta a véneket, s ajkaikról elleste a mult idők regéit és mondáit, a hagyományokat és tündérmeséket; megjárta a határokat, dűlőket, a havasi kősziklákat és barlangokat, a vadonok remetelakjait, a pásztorok tanyáit és sziklai rejthelyeit, följegyezte azok nevét, történetét ; kikérdezte a faluk értelmes férfiait, papokat, kántorokat, a mit azok a nép közt a néptől és régiektől hallottak, a mit láttak és tapasztaltak, s emlékükbe vagy a kalendáriumba jegyeztek. A mi hagyományos tudás a népben "lappangott, kifejezésre juttatta; a mi törtéténeti emlék a föld szinén, a föld alatti romokban némán, feledve rejlett, megszólaltatta, a mi nem tudott ismeret az eddig látatlan Írásokban el volt temetve, életre hozta, szóval : a székelyföldet és népéletet, a mult alkotásaiban s a jelen nyilvánulásaiban egész mélységéig úgy szólva felásta, felszántotta, a nemzeti fejlődés új csiráinak elfogadására képessé tette az által, hogy mindezt SZÁZAPOK. 1891. 11. FÜZET. 7