Századok – 1891

Értekezések - FÜSSY TAMÁS: A zalavári konvent mint hiteles helynek története 809

A ZALAVÁRI KONVENT, MINT HITELES HELYNEK TÖRTÉNETE. Hazánkban a XII. és XIII. századok a káptalanok és konventek liiteles helyei keletkezésének századai. E testületek tagjainak írástudása, tanultsága, rendesen megbízhatósága, helyhez kötöttsége, lakaiknak levéltárak elhelyezésére többnyire alkalmas volta magyarázzák a feléjök fordult bizalmat. E századokban Zala és Somogy megyék közönségének számára a hiteles helyek egész sorozatát látjuk keletkezni. Részben már a megyéken kivül eső veszprémi és vasvári káptalanok, nevezett megyékben pedig a zalavári, kapornaki, tihanyi, csatári, almádi, somogyvári sz. benedekrendi konventek, a türjei prémontréi, a csurgói és uj-udvari (nova curia) keresztes konven • tek azon időben mint hiteles helyek működtek. Ezek között a legtekintélyesebbek, legkeresettebbek egyike volt a zalavári konvent. Még a magyarok bejövetele előtti időben a IX. század első felében Privina fejedelem által a Zala folyó szigetén Zalavár helység szomszédságában alapíttatott *) ; a pogány magyarok által földulatván, Szent István király által 1019-ben helyreállíttatott.2) Ugyanazon szent király 1024-ben, utóbb szent László és későbbi fejedelmek újabb javakkal és szabadalmakkal tűntették ki. Hogy ezen konvent, mely Zala megyének díszét képezte, mikor lett hiteles helylyé, egykorú okmányok hiányában meg nem határozhatjuk. Levéltárunknak e konvent által kiadott legrégibb okmánya 1414-ből való, s ugyanazon konventnek 1413-ban kibocsátott levelének átiratát tartalmazza.3) De hogy legalább is ') L. »A zalavári apátság nyomai a magyarok bejövetele előtti időkben.« Keszthely, 44 — 46. sz. !) Hogy népes konvent lehetett, kitűnik az alapítás azon intézkedéséből, hogy a szerzetesek öltönyeire a kir. kamarából 200 rőf finom posztó utalványoztatott : »dedimus dueentas ulnas de subtili panno pro indu-mentis fratrum de camera nostra.« Az 1019-ki alapító levélben. s) Szövegét 1. Zala vármegye története II. 390. 1.