Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Dr. Király János „A pozsonyi nagydunai vám- és révjog története” 72

72 TÁRCZA. — A Protestáns Szemle III. évfolyama indult meg ez évvel Kcnessey Béla a m. prot. irod. társ. titkára szerkesztésében. Több érdekes egyháztörténeti értekezést és adalékot találunk e füzetben több más egyházi és theologiai ezikken kivül. Dr. Kiss Áron Bornemisza Péternek, a magyarországi reformatio egyik legkiválóbb elöharczosának életet, Nóvák Lajos Károlyi Radies Gáspár, a jeles bibliai fordító életrajzát, Balogh Ferencz egyházi tanulmányútját franczia földön írja meg. Zoványi Jenő a reformáczióról Magyarországon a mohácsi vészig érdekesen értekezik, végül H. Kiss Kálmán közöl egy adalékot Károlyi Gáspár, illetőleg örökösei életéhez. — A Keresztény Magvető m. é. utolsó (nov.—decz.) füzetét dr. Brassai Sámuelnek »Jézus istenségéről« a Dávid Ferencz egyletben Kolozsvárt tartott nagybecsű felolvasása nyitja meg, Jakab Elek a magyar és az angol-amerikai unitárius érintkezésekről ír, e század első felében. — A Dín,magyarországi tort. és rég. Értesítőből megjelent a VI. évfolyam IV. füzete. Az aradi prépostság és káptalan birtokairól írott czikkét végzi be mindenek előtt dr. Karácsonyi János. Milleker Bódog »Centum putei« egykori római castrumról, annak holfekvéséről értekezik. Dr. Bcrkeszi István múlt századi külföldi utazók feljegyzéseit ismerteti Temesvárról és Délmagyarországról. Végül Baróti Lajos egy megkezdett jelentést fejez be a Bánság 1731-iki összeírásáról, különösen a becskereki, paucsovai, új-palánkai és verseczi kerületek akkori állapotáról. — Az Armenia folyó évi I. füzete érdekes és változatos tartalommal jelent meg. Kiemeljük Lukács Béla államtitkár életrajzát arczképpel, Szent Ripszima legendáját Molnár Antaltól s Második Artáses életét MarkovichtíA. IRODALMI SZEMLE. — »A pozsonyi nagydunai vám- és iíévjog története« czím alatt Pozsony városa egy ünnepi iratot adott ki, állandó hídja megnyitása emlékéül. Szerzője dr. Király János a legbehatóbb levéltári kutatások alapján írta meg e fontos átkelési pont történetét, első királyainktól kezdve napjainkig, minden lehető adatot összegyűjtvén e czélból. A pozsonyi dunai vámról első írásbeli adat Szent István 1001-iki alapító levelében van, midőn azt a pannonhalmi benczések kapják, kik II. Bélától 1137-ben az összes pozsonymegyei vámok egy harmadát nyerik. IV. Béla azonban 1254-ben a pilisi apátságot is megerősíti a pozsonyi dunai vám jövedelmének egy harmadában, a másik két részt a pozsonyi gróf és a pannonhalmi apát kapván. Érdekesen van kimutatva ezutáu, hogy a város, valamint annak egyes polgárai, mint szereznek jogokat ehhez lassanként, kötelezettség is járúlván persze a joghoz. Kár, hogy a 2-ik részben, az Anjou-házból származott királyok korszakában szerző nem tartja meg a chronologiai Vendet s e miatt néha ismétlésekbe kénytelen elegyedni. Az első híd. mely