Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 70

TÁROZA. 71 magyarázó tanulmány kíséretében, a magyar hadtörténet egyik legbecsesebb okiratát. E füzettel a harmadik évfolyam be van fejezve. — Az Arghaeologiai Értesítő m. é. utolsó (decz.) füzetében Ballagi Aladár a brassai ötvösök és ötvösművek lajstromát állítja össze 1526 — 1540-ből, a brassai városi számadások II. kötete adatai nyomán. Nagy Géza a magyar középkori fegyverzetről megkezdett becses értekezését folytatja, Majláth Béla az orosházai sírmezönek a n. muzeum régiségtárába került leleteit ismerteti, előre bocsátván az ásatás e's a lelhely leírását. Dr. Ziehen Gyula két pannóniai emléket ír le, egy tánezosnőt ábrázoló római dombormüt Tinnyéről s egy Oedipus-emléket a n. muzeumból. Száraz Antal egybeállítja hazai arehaeologiánk művelésének történetét a magyar orvosok és természetvizsgálók 1840—1888. vándorgyűlésein, — dr. Chyzer Kornélnak e vándorgyűlések ötven éves történetét tárgyaló munkája alapján. A levelezés rovatában Vásárhelyi Géza a tinnyei urnatemetőről és egyéb ottani leletről, Wosinszhj Mór a nagy-mányoki népvándorláskori sírleletről, Reizner János a szegedi városi muzeumról közöl leírást. — A Magyar Nyelvőr deez füzetében Katona Lajos szómagyarázatai, Béltéky Kálmán rokonértelmü némely szavak elemzése után, Zolnai Gyula Mátyusfölde nyelvjárásainak ismertetését folytatja. Helyreigazítások, magyarázatok és népnyelvhagyományok fejezik be a füzetet. — Az Akadémiai Értesítő I. évfolyama a m. é. deczemberi, 12-ik füzettel zárult be. A Kóczán-pályázatról, aztán gróf Kuun Géza új munkájáról szóló jelentés után Kovacsóczy Farkas, a Báthoryak kanczellárja életéből (Szádeczky Lajos novemberi akadémiai felolvasásából) olvasunk kivonatot. Ezt követi a valuta kérdés az észak-amerikai egyesült államokban (dr. Bamberger Béla munkája) ismertetése ; aztán több más tudományszakba vágó (pliisikai, orvosi, állattani) munkákból való kivonatok. Végül pontos tárgymutató az egész évfolyamhoz. — Az Etnographia m. é. I. évfolyama, melyet dr. Réthy László szerkesztett, a 9 —10. kettős füzettel záródott be. Több érdekes közleményt tartalmaz. Ilyen mindjárt az első, Baráti Lajosnak a bánsági német telepítések történetéről II. és befejező czikke, Nagy Géza : ethnologia és nyelvészet cz. a. írt válasza két nyelvésznek (szintén II. és befejező közlemény), dr. Márki Sándor : Aradmegye czigányainak történetéről szóló néhány becses adaléka, végül Kötse Istvánnak : a baranyamegyei népélet és szokásokról szóló leírása. — A Kathoi.iküs Szemle IV. kötetének V. (nov. — decz.) füzetében dr. Bognár István a harmadik és befejező közleményt adja »Az új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában« czímü, Pauerrel vitázó értekezéséből. Takács Sándor szintén III-ik folytatását közli »Részletek a nyelvújítási harcz történetéből« cz. a. írt munkájának. Dr. Rada István Molière élete és munkái méltatásának nyújtja negyedik és befejező érdekes közleményét.