Századok – 1891
Tárcza; Jelesebb külföldi művek ismertetése - Wibling Károly műve a svéd és erdélyi összeköttetésekről 69
T Á Ii 0 Z A. ERDÉLY ÉS A SVÉD TÖRTÉNETÍRÁS. Willing Károly svéd történetíró »Sveriges Förhallande tili Siebenbürgen« czím alatt (Lund 1890.) egy 211 lapra terjedő munkát adott ki, mely Bethlen Gábor és I. Rákóczy György Svédországgal folytatott alkudozásainak s ezek alapján létrejött szövetkezéseinek történetét tárgyalja. E két ország összeköttetéseiről eddigelé kimerítőbb és tüzetesebb munka nem jelent meg s csak Burenstamm mutatott rá »Förteckuing pa Hansdkrifter rörande Sveriges História« (Haga, 1871.) czimü munkájában, mely a Svédországra vonatkozó s a bécsi állami levéltárban őrzött adatokat sorolja fel. Igaz, hogy Carlson Svédország történetében bőven merített a svéd levéltárakból ; de az erdélyi dolgokat csak mellékesen említi. S épen ezért bátran mondhatjuk, hogy az első történetíró, ki Svédországban a magyar történetírás által constatált eredményeket felhasználta : Willing Károly. Mint előszavában kiemeli, Lederer Béla munkatársunk járt kezére s fordította és kivonatolta számára a magyar okiratokat. Munkája öt tanulmányból áll. Az első Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor összeköttetéseit, a 2-ik I. Rákóczy György alkudozásait Svédországgal, a 3-ik az 1637 — 43. évek közti tárgyalásokat, a 4-ik az 1644 — 45. közti eseményeket, Erdély részvételét a háborúban, s az 5-ik a Rákóczy utolsó éveire eső tárgyalásokat írja le. Wibling munkájának főérdeme, hogy ő a magyar történetírás és kutatás eredményeit mutatja be hazafiainak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hozzánk sokkal közelebb eső Németországba mily nehezen törnek utat a magyar történelmi kutatás eredményei, nem tagadhatjuk meg az elismerést Wibling Károly úrtól. Működése magában Svédországban is visszhangra talált. Westrin Károly a Ilistorisk Tildskrift 1890-iki folyamában Wibling muukájához egy kiváló fontosságú s érdekes adalékot közöl : »Philip Sadlers beskickning tili Siebenbugen 1626« czím alatt. Sadler Fülöp ezen követségeiről a Történelmi Tár 1883-iki folyamában volt szó a 244-ik lapon, hol Bethlen Gábor 1626. márcz. 29-én kiadja a választ az ő általa előterjesztett pontokra, mely a Münchenben őrzött Collectio Camerarianaban maradt fenn. JSz szolgáltatott alkalmat a
