Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 681

682 tárcza. Dcssewffy püspök elnöklete alatt, ki behatóan ecsetelte a társulat nagyszabású teendőit Délmagyarország történelmi viszonyainak felderítése körül. »Össze kell gyűjteni mondá — minden adatot, minden hagyományt, inert a török idő alatt elpusztúlt magyar lakók helyébe bevándorolt nemzetiségeknek kimerítő képet kell adnunk a régi magyarok jámbor erkölcseiről, míveltségéröl és szorgalmáról. Ennek pedig legbiztosabb módja a közgyűjtemények gazdagítása és fentartása, mely czélból a kisebb vidéki központokban is muzeumok létesítendők.« A nemzeti közérzület fejlesztése, mely első sorban is föladatát képezi a társulatnak, kívánja a történelmi hagyományok fejlesztését. Végül üdvözli az ünnepélyen megjelent vendégeket. Patzner főtitkár olvassa fel ezután Ormós Zsigmond volt főispán levelét, amelyben sajnálatát fejezi ki, hogy betegsége miatt nem vehet részt az ünnepélyen és egyúttal bejelenti lemondását az elnöki tisztségről. Nagy György indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a lemondást nem fogadja el és Ormós Zsigmondot örökös elnökké választotta meg. Ezután PaUzlty Ferencz tartotta meg nagy figyelemmel hallgatott felolvasását. Kifejtette a muzeumok jelentőségét, amelyek megvetették a kultúrtörténet alapját. A vidéki muzeumok legnagyobbika, a temesvári. Ormós Zsigmond volt főispán az, ki anyagi javait nagyrészt ezen muzeumra áldozta, ennek érde kében külföldön tanulmányutakat csinált. Szónok boldognak érzi magát, hogy élete alkonyán alkalma nyílott az elismerés babérkoszorúját helyezhetni ifjúkori barátja ősz fejére, aki annyit áldozott hazája kulturája oltárán. (Éljenzés.) Dcschán társulati igazgató maga és a tisztikar nevében lemondott, de valamennyit újból megválasztották. Ezután Ortvay Tivadar felolvasta tanulmányát a csanádi egyházmegye viszonyairól a XIV-ik században. A folyó ügyek elintézése után a muzeumot tekintették meg. — A HUNYADMF.GYEI Történelmi és Régészeti Társulat Vl-ik Evkönyve a társulat 1889 — 90 évi működéséről ad számot. A kötetet Mayland Oszkár a múlt évben megválasztott titkár szerkesztette. Olvasva a jelentéseket a társulat működéséről, ásatásairól s kutatásairól, szóval mind arról a mit felállíttatása óta össze tudtak hozni, s olvasva Évkönyveinek gazdag tartalmát, lehetetlen elismerésünket megtagadni attól a néhány szakembertől, kiknek vállvetett működése egy, igaz, classicus és hálás téren, de mindenesetre igen fényes és sokoldalú eredményeket tudott elérni. Ügyszeretet és czélszerü munkafelosztás mellett volt az csak lehető. Minden szaknak akadt egy speciálistája, ki azt felkarolta és elébb vitte. Nagy részt ugyanazok írták az Evkönyvek czikkeit a korábbi kötetekben, kiknek neveivel e hatodikban találkozunk, de a kis törzskar koronként szaporodik egy-egy munkással. E kötet elein gr. Kuun Géza beszéde áll, melylyel a társulat mult évi közgyűlését megnyitotta. Neki mindig van valami mondani valója, azt mondhatjuk : részlet egy jól átgondolt programúiból, mely nem téveszti el hatását ; ezúttal a társulat czéljairól és eredményeiről beszélt. Ezt követi Téglás Emlékbeszéde Trefort felelt.