Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: A cziszterczi apátságok története. (Irta Békeffy Remig ism.) 663

668 TÖRTÉNETI ITtODALOM. 668 nagy káptalanokat, melyekre az apátok megjelenni tartozának, és melyek évi költségei fedezéséhez IV. Béla királyunk is hozzá járult. Továbbá az atya-apát évenkinti vizsgálatát, kinek elnöklete alatt történt a fiók-apátok megválasztása, szükség esetén letétele is. Szóval, művének ezen I. részében szerző felölelte a czisztercziták rendi belélete összes mozzanatait. Sikerűit a multat mintegy halottaiból annyira új életre támasztania, hogy az olvasó előtt egy egész középkori cziszterczi monostor nemcsak, de alkotmányával maga a rend inegelevenűl. Befejezi az egész művet két nagy gonddal szerkesztett mutató, melyek nélkül ily nagy könyv manap holt anyagot képezne. Az egyik mutató az I. és II. részhez, a szöveghez, a másik az oklevéltárhoz szolgál. Kiváló köszönettel tartozunk ez óriási, de hasznos és szükséges fáradságért a szerzőnek. Ezek után kevés mondani valónk van. Az igazság szeretete és hazafias szellem lengi át Békefi Bemig egész művét. Ragaszkodása nagyérdemű rendjéhez kellemesen melengeti minden sorát. A könyv kiállítása Taizs József pécsi nyomdájának is becsületére válik. PÓR ANTAL. Kanyaró Ferencz : Unitáriusok Magyarországon, tekintettel az unitarismus általános történetére. Kolozsvár. 1801. 8-r. 229 I. Ára 1 frt 60 kr. A magyarországi unitárius egyháznak, mint a Protestantismus egyik ágának viszontagságos múltja úgy a maga egészében, mint egyes részleteiben, mindenesetre érdekes és méltó tárgyat szolgáltat a beható tanulmányozásra. A kezünkben levő könyv czíme egyenesen azt engedi sejtetni, hogy az unitáriusoknak egész Magyarországra, és pedig kezdettől fogva a legújabb időkig, kiterjeszkedő történetét foglalja magában. Am, ha átolvassuk az egész munkát, meggyőződünk, hogy a czím csalódásba ejt, mert e mű a hazai unitárius egyháznak csupán az Erdélyen kívüli Magyarországban, vagyis a Tisza és Duna mellékén történt eseményeit írja le s itt is mellőzi az újabbakat, melyek pedig sok tekintetben kiegészítő, mert fölötte jellemző fejezetet képeznének. De hát ez egyedül a czimet teszi helytelenné, mely sokat, teljeset igér, holott tulajdonképen csak kicsiny, noha fontos részletnek terjedelmes kidolgozását kapjuk. Az azonban már magának a mű egyöntetűségének válik rovására, hogy a tárgygyal szoros összeköttetésben nem levő dolgokkal foglal el négy egész fejezetet s az ötödikből is tekintélyes részt. Az őskeresztyének