Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

658 zsilinszky j11liály. Azonban Hunyadi Mátyás királyunknak sok fényes tulajdonai mellett nagy hibái is voltak. Tagadhatatlan, hogy a lánglelkű uralkodóknak végzetes önkényes tulajdonai nála is érvényesültek. Sokszor túltette magát az alkotmányos intézményeken és a törvényes formákon. Adókat vetett ki és hajtott be, melyekre az országgyűlés nem hatalmazta fel. Törvényes itélet nélkül fogatott el és száműzött nemes embereket. Idegeneket hozott be és ültetett a főpapi székekre ; főispáni hivatalokra pedig nem nemes férfiakat is ültetett. Lábatlani János után példáúl Csongrádvármegye főispáni székébe Szegedi Istvánt ültette, aki nemesi rang nélkül, csupán személyi jó tulajdonai következtében emelkedett fel az ország kiváló emberei közé 1470-ben. Szegedi tisztelettel, sőt bámulattal nézett a nagy királyra, ki merész kézzel vezérelte a kormány gyeplőjét. Annak szellemében vélt cselekedni, midőn mint főispán, vármegyéjében a fegyelmet helyreállította. Mint jeles katonára, a szegedi várparancsnokság is reá ruháztatott. *) Ekként tekintélyével minden irányban fen tudta tartani a rendet. Azonban szigorúsága és erélyessége csak növelte azon főuraknak irigységét és elkeseredését, akik benne nem akartak egyebet látni közönséges parasztnál és lekötelezett kegyencznél. Minden tette ellen kifogást tudtak emelni. Ha nyiltan nem mertek is vele szembe szállani, magánkörökben annál inkább röpítgették ellene a gúny és kicsinylés mérges nyilait. Nem tudták neki megbocsátani, hogy nem nemes létére föléjük helyeztetett ; és teljes joggal mondhatták, hogy a régi nemesi kiváltságok megsértésének élő példáját képezi. Ez a helyzet tarthatatlannak bizonyult. Szegedi esetéhez hasonló több eset is volt az országban. A törvénytelenségek feletti méltatlankodás érzete lassankint általánossá lett az országban. Amíg a király Csehországban a cseh királyi korona elnyerésében fáradozott, addig itthon Zrednay Vitéz János esztergomi érsek valóságos forradalmat támasztott ellene. Mátyás midőn az ellene támasztott lázadásról értesült, megdöbbent a főpap vakmerősége felett ; de megtartotta mérsékletét, mert érezte, hogy mindene koczkán áll. Csehországból haza sietett. Budára 1471-ben országgyű') Mátyás kir. 1459. jul. 9-én Vastorok és Adorján csongrádmegyei falvak népét hadai megszállásától és minden hadi szolgálatok alól fölmenti. Az okmány azért nevezetes, mivel annak elején világosan kimondatik, hogy a szegedi várparancsnokok (Castellan i vei Vioecastellani) egyúttal Csongnulvármegye fiiispánjai is ! L. Gyárfás, Jászkanok Tört. Okmt. IV. <>41. 1.