Századok – 1891
Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629
654 zsilinszky j11liály. dagabb birtokos nemesek közül szolgabírák választassanak, kik e választást, illetve bírói hivatalt 25 márka büntetés alatt elfogadni tartoznak, és azt legalább egy évig viselni. Elrendeltetett, hogy minden szolgabíró megismerhető külön pecséttel birjon, melynek erejével más szolgabírákkal, megyei ispánnal és alispánnal hiteles leveleket adhasson ki. Ha egy év leteltével az illető szolgabíró lemondana, vagy a megyei nemesség által tömegesen elmozdíttatnék állásától, a következő öt év alatt hivatalvállalásra nem kényszeríthető. (2. t. cz.) A 3-ik t. czikkben kimondatott, hogy a büntetéspénzeknek a bírói részre eső összege a megyei ispánok és szolgabírák között két egyenlő részben elosztassák. À 4-ik czikkben kimondatott, hogy ha ujabban bárhol és bármikor fognak történni erőszakos földfoglalások, pusztítások, gyilkosságok, verések, rablások és fosztogatások, az illető megyei ispánok és szolgabírák a sérelmet szenvedőknek tartoznak segítségére lenni. Az eljárás így van körülírva: »A megyei ispánok és szolgabírák azon megyebeli káptalan vagy conventbeli bizonysággal, a szomszédokat azon vidéki nemesekkel együtt, királyi levelünkben kiteendő bizonyos büntetés alatt, gyűléshirdetés módja szerint, szokott bíróságok elébe a perlekedő felekkel együtt behíván, Istenben vetett hitök, irántunk és szent koronánk iránt tartozó hűséggel, a szent ereklyék érintése mellett, ily új birtokfoglalások és hatalmaskodások felől a teljes igazságot haladéktalanul kiderítsék. Mit megtudván s az elfoglalt birtokokat megtalálván, ezennel nékiek adott hatalomnál fogva, azoknak visszaszolgáltassák, a kiktől jogtalanul elfoglalták, s őket azok birtokában oltalmazzák és megtartsák; más javakat és erőszakos foglalásokat is hiány nélkül adjanak és térítsenek vissza.« (4. t. cz.) Kimondatott és a következő t. cz.-ben kellőleg körűliratott az is, hogy a vizsgálat után elégtétel adatván, a perek bizonyos időben a nádor vagy országbíró elé adandók. Ha pedig az illető tisztviselők az ő alantasaikkal szemben követnének el erőszakosságot, az illető sértett feleknek joguk van a szolgabíró és káptalan bizonyságával jogorvoslatot követelni. (5. t. cz.) Hogy pediglen az illető hivatalnokoknak és megyei ispánoknak ne legyen alkalmuk a bíróságuk alá tartozó nemeseket jogtalan bírságokkal terhelni, e részben az ország régi szokását követve, elhatároztatott : hogy senki a világi bírák közül bírósági büntetéseket vagy bírságokat máskor ne szabhasson ki, csak a nádori gyűlés, vagy a király által engedélyezett megyei gyűlések alkalmával. Azon külön esetek, melyekben a közgyűléseken kívül is szabhatók voltak a bírságok, a köv. 8 pontban foglalvák össze :
