Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

zsilinszky mihály. A csongrádi főispánságot már korábban letette, valószínűleg azért, hogy azt rokonának, Jánosnak adományoztathassa. Ugyanis tudjuk, hogy Csongrádban főispáni utóda János, a fentebb említett Sándornak fia volt, a ki mint göniöri főispán is említtetik. Csongrádi főispánsága már 1336-ban, későbben pedig 1348-ban is előfordul. Némelyek két Jánost számítanak;1

) (le a történeti adatok összevetése alapján bátran mondhatjuk, hogy ez a János nem más, mint az, kit történetíróink hibásan Cselén, vagy Cselényi Jánosnak neveztek el ; vagyis az a férfiú, a ki 1330 ápril 17-én jelen volt Visegrádon a királyi palotában azon válságos pillanatban, midőn Zách Feliczián, a leányán elkövetett gyalázat fölötti felháborodásában, az ebédnél ülő királyi családra tört. Ez a János volt az a tárnokmesteri helyettes, a ki a merénylő Záchot, midőn halálos csapást mért a királynéra, a rémülettől elképedt szolgák közt föleszmélve csákányt ragadott s azzal oly erővel vágta nyakszirten a dühöngőt, hogy az nyomban összerogyott. Ezen tettéért kapta jutalmul a kivégzett Zách családnak nagy kiterjedésű birtokait s ez utat nyitott neki további emelkedésre is. Egymásután kapta a kitüntetéseket; megtették lőcsei és szegedi várnagygyá, királyi udvari katonává, testőrré, majd Gömör- és Csongrádvármegye főispánjává. Nemcsak Károly, hanem ennek királyi utóda Lajos is nagyra becsülte tudományos képzettségéért és megbízhatóságáért. Innét van, hogy követségbe küldötte Dandolo velenczei herczeghez fegyverszünet megkötése végett, még pedig Miklós nyitrai püspök társaságában. De úgy látszik nem a püspök, hanem János volt a vezető, mert ő tartotta a herczeghez szóló üdvözlő beszédet, és az egész tárgyalásnál ő volt a fő szóvivő. Itt kifejtett buzgalmáért Írásbeli elismerést nyert. A velenczeiekkel kötött fegyverszünetet így írta alá : »Joannes, Comes Gutnuriensis et Chengradiensis.« 2) Hogy mit jelentsen a Celen vagy Ohelen név, azt egész bizonyossággal megmondani nem lehet. Horvát Mihály Cselényire változtatta ; Bottka Tivadar azt mondja, hogy e férfiú neve szabatosan Cselei Jánosnak mondandó. Ebből látható, hogy a nevezett két jeles történetíró a Chelen szót családnévnek tekinti, daczára annak, hogy még ekkor a családuevek nem használtattak, hanem a nevek csak az apa és nagyapa megnevezésével fordúlnak elő. így: Chelentől származott Sándornak fia János mester. Tamás egy személy volt azon Zéclieni Tamással, kit hazai okleveleink 1347-től kezdve 1353-ig országhíróként említenek. Jászkúnok története 111. 42. 1. ') Szél F. Századok, 1873. évf. 553. 1. ') Magy. Tört. Tár IV. 142. 1.