Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

636 zsilinszky j11liály. nős visszásságot, hogy a régi vármegyék sokszor nem képeztek egy összefüggő egészet. Számuk és szervezetük különböző volt. A felvidéken például Zólyomból lettek Tűrócz, Liptó és Árva vármegyék. Az alföldön pedig Csanádból lett a mai Csongrád vármegye a XIII-ik században. Melyik évben ? mily körülmények között? minő terjedelemben? kinek indításából?... oly kérdések, melyekre nem tudunk biztos feleletet adni. Szent Gerard élettörténetében találunk egyes érdekes adatokat, melyekből ezen korra nézve némi útbaigazítást nyerhetünk. Tudjuk, hogy a magyar királyság kezdetén Ochtum, vagy Ajtony1) a Maros mentén hatalmas úr volt, úgy hogy még a törvényes királylyal szemben is daczolni mert a pogányság érdekében. Székhelye Marosvár, egy nagy kiterjedésű birtok közepén fekvő és megerősített város volt, mely későbben Csanád nevet nyert.2

) Ugyanis Ajtonynak volt egy Csanád nevű vitéze, aki a király rokona volt és aki a byzanti udvarral szövetkezett, a pogány szokásoknak hódoló boszuálló urától való félelmében a királyhoz menekült, felvette a kereszténységet és a lázadó Ajtony ellen Oroszlánosnáls

) győzelmesen harczolván, Marosvárat és az egész alföldi vidéket meghódította. Ezért Szt. István hála fejében Csanádot kitüntette és az újonnan alapított s nevéről elnevezett Csanád vármegye ispánjává tette. »Ezen naptól fogva — mondá a király — azt a várost nem Maros, hanem Csanád városának hívják, azért, hogy ellenségemet belőle kiirtottad ; azon vármegye ispánja leszesz, s azt a magad nevéről fogod nevezni ; nevezzék azt Csanád vármegyének nemzedékről nemzedékre.« 4) Oda tartozott akkoriban az egész mostani Csongrádmegye területe is. A Csanád nemzetség volt tehát e vidéknek, t. i. a Duna-Tisza és Maros közi vidéknek ura a magyar királyság megalapítása utáni időkben. Azok a birtokok, melyeket Ajtony megszállás vagy foglalás jogon birt, királyi adomány folytán a Csanád nemzetségére szállottak. ; Ezen nemzetség családfája felette érdekes.6

) Egészen az Árpádok korszakának végéig ') Az Ajtony névnek Ochtumból való leszármaztatását lásd Ortvay Tivadar ily czímű értekezésében : Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Dél-Magyarországon. Századok 1891. évf. IV. füz. ') A mai Német- és Magyar-Csanád természetesen csak későbben lettek ; de bizonyos, liogy eredetileg ott állott a híres Marosvár, mely Ajtonynak székhelyét képezte. 3) Oroszlános és Nagy-Ősz között volt az öldöklő csata. E helyek most ? feküsznek. ') Vita S. Gerardi Cap X. 6) Dr. Karácsonyi János tette közzé a Tört. és régészi Értesítőnek 1884. évf. X. 6 — 7. 1.